Magyarországnak jövőre valószínűleg mindenképpen szüksége lesz a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) a magas finanszírozási igények miatt - vélekednek legújabb előrejelzéseikben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik a devizahiteles háztartások növekvő terhei és a várhatóan gyengülő külső kereslet miatt kettős mélypontú recessziót sem zárnak ki a magyar gazdaságban.
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ a feltörekvő európai térségről pénteken kiadott negyedéves helyzetértékelésében úgy fogalmazott: "a magyar háztartások fizetik meg az árát annak", hogy az új kormány "megszakította a kapcsolatot" a valutaalappal.
A ház szerint ahogy növekszik a rossz hitelek aránya a forint gyengesége miatt, úgy nő a bankrendszerre nehezedő nyomás is. Jegybanki "vészkamatemelések lehetségesek" ugyan, de valószínűségüket csökkenti, hogy az ilyen lépések "viszonylag sikertelenek voltak a múltban".
A Capital Economics londoni elemzői szerint a magas külső finanszírozási igény jó eséllyel végül rákényszeríti a magyar kormányt arra, hogy ismét kapcsolatba lépjen az IMF-fel, "valamikor a jövő év vége felé", különösen abban az esetben, ha - amint azt a cég várja - az euróövezeti gazdaság lassul, és a valutauniós bankok is újabb nyomás alá kerülnek.
Magyarország biztosan nem köt újabb kölcsönszerződést a Nemzetközi Valutaalappal - erősítette meg a nemzetgazdasági miniszter, aki az IMF-fel folytatott tárgyalások kapcsán. Matolcsy György péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta: Magyarország teljesíti a vállalt hiánycélt, de új Valutaalap-hitelt nem vesz fel.
MTI
