A GM, a Chrysler és a hozzájuk kapcsolódó beszállítók és kereskedők megmentése könnyedén kerülhet akár 130 milliárd dollárba is az amerikai államnak - a csődjük viszont sokkal többe is. Több millióan veszíthetnék el munkájukat, azonkívül sok százmilliárd dollárnyi adóbevétel is eltűnne a kormánytól.
A vállalatok szerint egyébként "csak" 21,6 milliárd dollárnyi további segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy a már megtett illetve tervezett költségcsökkentő lépésekkel átvészeljék a válságot. Tagadhatatlan, hogy a társaságok komolyan veszik a költségcsökkentést, elemzők szerint kérdéses azonban, hogy - leépítések ide, gyárbezárások oda - nyereségessé válhatnak-e a jelenlegi rendkívül alacsony kereslet mellett.
Kényszerházasság
A Chrysler és a GM is megerősítette, hogy tavaly ősszel már folytak köztük tárgyalások az összeolvadásról, akkor azonban nem állt rendelkezésükre elegendő pénz a bonyolult fúzió lebonyolítására. A Chrysler vezetői a múlt héten újra elővették az ötletet, a GM illetékesei pedig megfontolásra érdemesnek nevezték azt.
A szakértők szerint ez azért lenne rossz megoldás, mert implicite azt is jelenti, hogy a Chrysler nem elég stabil ahhoz, hogy egymagában - vagy akár egy tengerentúli partnerrel szövetkezve - megállja a helyét a piacon. Ebből viszont az következik, hogy egy házasság esetén a GM "lerabolhatná" társát, megkaparintva magának annak legjobb termékeit és üzemeit.
Egyesek szerint egyébként 2008-ban sem csak a pénzhiány vezetett a tárgyalások megszakadásához, egyszerűen túl bonyolult két olyan céget egyesíteni, amelyek ennyire nagyok, mégis ennyire rosszul áll a szénájuk.
Csődvédelem
Az iparág némely megfigyelője szerint a legjobb az lenne, ha a bajba jutott társaságok csődvédelmet kapnának, ami lehetővé tenné, hogy viszonylag nyugodt körülmények között rendezzék soraikat. Szerintük ez a megoldás egyre népszerűbb kormányzati körökben is, Barack Obama elnök ugyanis nemrég úgy nyilatkozott, hogy "jelentős átalakulást" tart szükségesnek.
Az ország adófizetői számára azonban ez az út kerülne a legtöbbe, elemzői becslések szerint mintegy 125-130 milliárd dollárba. A Wall Street Journal hétfői tudósítása szerint az Obama-adminisztráció "mindössze" negyvenmilliárdot szán a célra.
Veszni hagyhatják a Chryslert
Elemzők szerint az amerikai piacon jelenleg az ötödik helyet elfoglaló Chrysler már nem akkora, hogy végzetesen katasztrofális következményekkel járhatna a bedőlése, a mintegy egymilliós éves kapacitásának eltűnése a piacról azonban nagy segítség lenne a többi szereplőnek. A cégnek persze még mindig van nagyjából negyvenezer amerikai alkalmazottja, akik egészségbiztosításra és nyugdíjra számítanak - ezt pedig az államnak kellene állnia a vállalat helyett, ha az becsődöl. Ezért még nem teljesen tiszta, hogy ez a megoldás mennyibe kerülne az adófizetőknek, mint ahogy teljesen az sem, hogy megoldja-e az iparág problémáit.
