Az ÁSZ felhívta a figyelmet: a 2009. év nagy kihívása volt Magyarország számára, hogy a romló gazdasági helyzetben nagyságrendileg növelje az EU 2007-2013-as költségvetési periódusa forrásainak lehívását, illetve hogy az előző, 2000-2006-os periódus forrásainak felhasználását maximalizálja. A támogatások felhasználásának stratégiai terve, a Nemzeti Fejlesztési Terv pénzügyi zárása 2010-ben sikeresen megtörtént, s ez a források teljes lekötését eredményezte - tartalmazza a jelentés.
Az ÁSZ megállapította, hogy a versenyképesség javítását célzó strukturális alapok végrehajtásában Magyarország a 2000-2006-os időszakban az EU-átlag felett, a 9. helyen teljesített, a keret 94,11 százalékát fizették ki. A felzárkóztatási célú kohéziós alap végrehajtásában Magyarország az érintett 15 ország közül a 12. helyen végzett 52,62 százalékos kifizetési aránnyal. A jelentés szerint a strukturális alapok esetében "határozott javuló tendencia" tapasztalható, a kohéziós alapnál viszont Magyarország folyamatosan rosszul teljesített, a kezdeti közepes teljesítmény után 2008-ra az utolsó előtti helyre csúszott vissza.
Az ÁSZ rámutatott: Magyarországnak az uniós forrásokat illetően pozitív a pénzügyi egyenlege, az EU-csatlakozás óta évente nagyobb támogatásban részesült, mint amekkora összeggel hozzájárult a közös költségvetéshez.
A jelentésben az is olvasható, hogy a 2004-2009-es időszakban az EU-ban a foglalkoztatás kis mértékben emelkedett, a magyarországi foglalkoztatási szintet viszont nem sikerült tartósan emelni, európai összehasonlításban továbbra is alacsony maradt. Ez a kedvezőtlen folyamat a munkanélküliségi ráta folyamatos növekedésével, illetve markáns területi egyenlőtlenségekkel párosult.
Az ÁSZ rámutatott, hogy az EU-ból érkező növekvő mértékű források fogadásához és a felhasználás lebonyolításához szükséges intézményrendszerben 2009-ben továbbra is gondot jelentett, és kedvezőtlenül befolyásolta a feladatellátást a kapacitáshiány és a magas fluktuáció. E két tényező az ellenőrzésekben, a pénzügyi folyamatokban és a dokumentáltságban okozott hiányosságokat. A belső kontrollokkal kapcsolatos egyik legrégebben fennálló hiányosság a belső ellenőrzés kapacitáshiánya volt.
Az ÁSZ a Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán azt vetítette előre: a stratégiai dokumentumokban szereplő kiemelt célok (közöttük a területi kohézió erősítése, a gazdasági növekedés, valamint a foglalkoztatás bővítése), illetve az átfogó célok (a gazdasági növekedés és foglalkoztatás növekedésének ösztönzése) várhatóan nem teljesülnek. Ennek okai között sorolja fel a jelentés a külső környezet kedvezőtlen változásait, a globális gazdasági válságot, a költségvetési kiigazítást, illetve a konvergenciaprogram hatásait.
MTI
