2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Miközben szeptemberben az árak összességében nőttek, egyre kevesebb termék drágult idehaza.

Miközben szeptemberben az infláció 8 havi csúcsra ment, addig egy éve nem volt olyan kevés azoknak a termékeknek a száma, melyeknek ára nőtt. A statisztikai hivatal fogyasztói kosarában szereplő 175 áru és szolgáltatás közül ugyanis "mindössze" 119 darab lett drágább, miközben 11-nek nem változott az ára, 45 pedig olcsóbb lett. Értelemszerűen ez a 45 darab is éves csúcsnak számít, vagyis bár immár van némi infláció a gazdaságban, több mint egy éve nem csökkent olyan sok terméknek az ára, mint az előző hónapban.

Ugyan az adatok így egymás mellett ellentmondásosnak tűnhetnek, de ha megnézzük a következő ábrát, rá fogunk jönni, hogy nincs szó paradoxonról. A legalább 10 százalékkal csökkenő áru cikkek száma a korábbi hónapokhoz képest ugyanis jelentősen visszaesett, így a fogyasztói árak változását mutató súlyozott átlagot már nem húzzák le olyan mértékben a jelentős árcsökkenéssel bíró termékek, mint eddig. Miközben idén havonta 4-6 olyan termék is volt, amelynek ára 10 százaléknál nagyobb mértékben esett, addig az első őszi hónapban mindössze 1 darab. Ugyanakkor a legalább 10 százalékkal dráguló cikkek száma immár négy hónapja stabilan kettő darab.

Ez a két áru egyébként most augusztusban a 22,2 százalékkal dráguló cukor, illetve a 10,6 százalékkal emelkedő árú tea volt. Ugyanakkor csak a sertéshús ára csökkent 10 százaléknál nagyobb mértékben, egészen pontosan 10,8-cal. Vagyis a fogyasztói árakat idáig leginkább "lehúzó" üzemanyagok árcsökkenése kikerült a kétszámjegyű zónából, mindössze 3,9 százalékkal lett olcsóbb szeptemberben az előző év azonos időszakához képest.

Még egy gondolat erejéig visszatérve a legalább 10 százalékos árelmozdulást "produkáló" cikkekig, az látszik, hogy összességében egyre kevesebb termék és szolgáltatás ára változik jelentősebb mértékben, vagyis kezd kialakulni egyfajta árstabilitás idehaza, amire a rendszerváltás óta nem igazán volt példa.

Ezt az árstabilitást mutatják egyébként az MNB szűrt inflációs számai is, amelyek hónapok óta alig változnak. A keresletérzékeny inflációs mutató február óta az 1,4-1,7-es intervallumban mozog (most szeptemberben 1,5 százalék volt), míg a ritkán változó termékek inflációja 1,9 százalék volt, ami éppen hogy magasabb az eddig jellemző 1,7-1,8 százalékos sávnál.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!