Kína júliusban 105,42 milliárd dollárért exportált árukat, ez 23 százalékkal kevesebb a tavaly júliusinál, közölték a kínai vámhivatalban kedden. Júniusban 21,4 százalékos volt a visszaesés éves összehasonlításban. A júliusi kivitel értéke ugyanakkor 10,5 százalékkal meghaladta a júniusi 95,41 milliárd dollárt.
Júliusban az import, 94,79 milliárd dollár, 8,8 százalékkal több volt a júniusi 87,16 milliárd dollárnál, és 14,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Az import növekedésében nagy szerepe volt a tartalékolásnak, kihasználva a tavalyinál alacsonyabb nyersanyagárakat - igaz, éppen ettől is emelkedtek a piaci árak az elmúlt hónapokban. Kína, a világ második olajfogyasztó országa, júliusban rekord mennyiségű kőolajat importált, a 19,63 millió tonnás (4,62 millió hordó) behozatal 42 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, és 14 százalékkal a júniusit. Az első hét hónapban Kína 110,4 millió tonna kőolaja importált, 5,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Júliusban a hazai üzemanyag-fogyasztás 13 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban, tükrözve a júniusi benzináremelés hatását is, viszont a kínai üzemanyagexport 31 százalékkal nőtt éves összehasonlításban.
A kínai ipar termelésének értéke változatlan áron júliusban 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelentették a kínai statisztikai hivatalban kedden. Ez kilenchavi rekord ütem, de elmaradt az elemzők várta sebességtől: az előrejelzések átlaga 11,7 százalékos növekedés volt. Az első félévben átlagosan 7 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés az egy évvel azelőttinél. A termelés és az értékesítést aránya 97,9 százalékra javult az első félévi, 97,2 százalékos átlagról. Az acéltermékek gyártása 19,4 százalékkal nőtt júliusban az első félévi, átlagosan 5,7 százalékos növekedés után, rendre éves összehasonlításban.
Ellenkező irányból - vagyis meredek növekedés után - stabilizálódik a pénzellátás is Kínában, jeléül annak, hogy a gazdasági kormányzat a föllendítés szüksége után most már az inflációs veszélyre is gondol. Júliusban a nemzetgazdasági szinten 355,9 milliárd jüan volt az új jüankölcsönök összege, 33,9 százalékkal több, mint tavaly júliusban, de csak körülbelül ötöde a júniusi 1,53 billió jüannak, közölték a kínai központi bankban kedden.
A kínai kormány ősszel közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra és a belső fogyasztás ösztönzésére. Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliósra növekedett munkanélküliség enyhítéséhez. A fejlett országok a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára.
Kína hazai össztermékének (GDP) növekedése az első félév átlagában 6,5 százalékos lehetett éves összehasonlításban, mivel az ütem a második negyedévben 7,9 százalékra gyorsult az első negyedévi, 6,1 százalékos ütemről, a kínai statisztikai hivatal becslése szerint.
Kína gazdasága számára a Világbank júniusban javította ez évi növekedési előrejelzését, 7,2 százalékra a tavasszal jósolt 6,5 százalékról. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt hónapban 7,5 százalékra javította 6,5 százalékról GDP-növekedési jóslatát Kína számára, jövőre 8,5 százalékos növekedést vár ott.
Kína hazai összterméke tavaly 9 százalékkal, 2007-ben 13 százalékos, rekord ütemben bővült.
MTI/Menedzsment Fórum
