Az adóhivatal a társhatóságokkal együttműködve a húsvéti ünnep előtti akcióban a bizonylat nélküli áruforgalmazást, a szabálytalan foglalkoztatást, a bejelentés nélküli tevékenység végzést ellenőrzi elsősorban. A kereskedők és szolgáltatók késő délután és este valamint hétvégén is számíthatnak adóellenőrök megjelenésére.
A húsvéti ünnepekhez köthető akció fő célja a fogyasztók és tisztességes vállalkozások érdekeit veszélyeztető szabályszegő kereskedők és szolgáltatók kiszűrése. Az ünnepig a szokásos ünnepi áruféleségeket (virág, élelmiszer-, és italáru) forgalmazókon kívül a feldolgozó- és építőiparban, valamint a vendéglátóhelyeken is ellenőriznek az adóhatóság szakemberei.
A helyszínek kiválasztásánál előtérbe kerülnek a nagyobb városok, megyeszékhelyek – e helyekre koncentrálódik ugyanis a forgalom nagy része – de a kisebb településeken és helyi vásárokon is felbukkanhatnak revizorok.
Az egyik nagyvárosi piacon például húsvéti asztalterítőt vásároltak az ellenőrök. Miután az ott árusító férfitől semmiféle bizonylatot nem kaptak, felfedték kilétüket. Az eladó ekkor minősíthetetlen hangnemben szidalmazta a revizorokat, illetve a politikai helyzetet, majd az ellenőrzés tudtára adta, hogy semmit nem hajlandó aláírni és iratokat nem ad át. A helyszínen kihelyezett, a vállalkozást bizonyító tábla alapján a revizorok értesítették a tulajdonost, aki elismerte, hogy az árukészlet az övé és az eladó az élettársa, majd a helyszínre érkezve egymással is veszekedni kezdtek. A jegyzőkönyvet – amit végül rendőri biztosítás mellett vettek fel – azonban már a vállalkozó és élettársa is aláírta. A nyugtaadás elmulasztását bírság követi.
Ugyancsak meglepődhetett az az ékszerész is, aki mutatós díszdobozos ezüst nyak- és karláncot adott el a hozzá betérő ellenőröknek, akikről azt hitte, hogy házaspár. A jó üzlet reményében aztán csupán garancia jegyet adott a revizoroknak, akik ezt követően igazolták ellenőri mivoltukat.
Menedzsment Fórum
