Még mindig csúcson
Az első negyedév kapcsán már írtunk arról, hogy az idén sosem látott magasságba emelkedtek Magyarország kamatkiadásai, ez a második negyedév után is elmondható. Az év első hat hónapjában összesen 692,7 milliárd forint bruttó kamatkiadása volt a költségvetésnek, ez 54,7 milliárddal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ráadásul a kamatkiadásaink úgy lettek magasabbak, hogy a GDP-hez viszonyított adósságmutatónk március végére ismét 80 százalék alá csökkent. (Azt azonban érdemes tudni, hogy a kamatkiadások - a kamatszint mellett - az adósság nominális szintjével arányosak, márpedig nominálisan nem csökkent az adósságszintünk. A GDP-hez viszonyított relatív mutató azért tudott csökkenni, mert a GDP nominális szintje - sajnos az inflációnak és nem a reál GDP növekedésnek köszönhetően - a nominális adósságszintnél jobban nőtt.)
A júniusi 153,2 milliárd forintos bruttó kamatkiadás 17,5 milliárd forinttal volt magasabb a tavalyi év hasonló időszakánál, de még így sem ez volt az idei év eddigi legrosszabb hónapja, mivel februárban 286,8 milliárd forintot fordított az adósság kamataira a büdzsé. Az első hat hónap adata egyébként 34 milliárd forinttal haladja meg az eddigi féléves csúcsot, amit 2009-ben értünk el 658,7 milliárdos kamatkiadással.
Az első negyedévben tavalyhoz képest még 38,2 milliárd forintos volt a kiadási többlet főleg a nagyon rossz februárnak köszönhetően, ennek alapján a második negyedévben már "csak" 16,5 milliárdos emelkedést sikerült összehozni tavalyhoz képest. Vagyis a kép javul, csak nem eléggé. Persze ez a javulás annak is betudható, amit a kormány is rendszerint kiemel: a kamatkiadások éven belüli lefutása komoly ingadozást mutat. Éppen ezért majd csak az év legvégén lehet pontos mérleget vonni.
Már a tartaléknak is búcsút mondhatunk
Áprilisban egyébként az első negyedéves adatok kapcsán a kormánynak is feltűnt a kamatkiadások vártnál magasabb szintje, azonban akkor Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján azt válaszolta az mfor.hu kérdésére, hogy ez nem veszélyezteti a hiánycél tartását, ugyanis a többletkiadások fedezésére ott a 98 milliárd forintos kamatkockázati tartalék.
Ha viszont így folytatjuk, akkor a teljes tartalékot felégethetjük. Az idei évre tervezett 1065 milliárdos kamatkiadás 36,2 milliárddal alacsonyabb a tavalyi tényadatnál, miközben hat hónap alatt 54,7 milliárdos plusz sikerült összeszedni 2011-hez képest. Vagyis ennek alapján a 98 milliárdos tartalékkal sem biztos, hogy teljesíthető a cél, főleg ha az év második felében is folytatódik a tendencia.
Ez pedig azt mutatja, hogy a 98 milliárdos tartalék már félévkor majdnem teljesen eltűnt. Innen kezdve ha az év második felében csak rendre ugyanolyan adatokat hozunk, mint 2011-ben, akkor is éppen csak elég lesz a tartalék. Az eddigi hat hónapból viszont négyszer magasabb volt a kamatkiadás, mint egy évvel korábban.
Ha időarányosan nézzük, akkor az 54,7 milliárdos első féléves kiadási többlet egész évre 109,4 milliárdos többletkiadást jelentene a tervezett 36,2 milliárdos lefaragás helyett, vagyis 146,6 milliárddal rosszabb lenne a kamategyenleg a tervezettnél, így a tartalékokat is még majdnem 50 milliárddal ki kellene pótolni.
Nettóban azért jobban állunk
A kamatkiadások magas szintje jórészt a forint gyenge szintjének köszönhető, hiszen tavalyhoz képest még mindig rosszul áll a magyar deviza. Persze joggal mondhatjuk, hogy akkor a kormány az elhelyezett betéteire is több kamatot kap, vagyis nem csak a negatív oldalon jelentkezik a magasabb kamat. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy összehasonlítjuk a nettó kamatkiadásokat is, melyek a kamatkiadások és a kamatbevételek különbségéből adódnak.
A nettó kamatkiadások összehasonlításánál arra jutottunk, hogy az idei 625,5 milliárdos első féléves összeg 34,9 milliárddal volt magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ha ehhez számoljuk a tervezett 36 milliárdos megtakarítást az idei évre, akkor most nem 90, csak 70 milliárdos mínuszban van a büdzsé.
A forint gyengülése mellett a kamatkiadások emelkedésének másik oka a hozamok emelkedése. A szakemberek azt szokták mondani, hogy egy átmeneti hozamugrást még nem igazán érez meg a költségvetés, mivel a magyar kötvények esetében a hátralévő átlagos futamidő 4-5 év. Most azonban az év eleje óta rendszerint magasabbak a hozamok, mint egy évvel korábban, nem ritkán csak 8-10 százalékos jegyzés mellett sikerült eladni hosszabb papírjainkat.
mfor.hu
