TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Az Eurostat szélesebb körben is közzétette a relatív szegénységi küszöbön élők arányát. Nincs mire büszkének lennünk.

Magyarországon tavaly az emberek 14,6 százaléka élt a relatív szegénységi küszöb alatt, amely azt jelenti, hogy olyan háztartásban él, amelyben a jövedelem (a szociális juttatásokkal együtt) sem éri el a nemzeti átlagjövedelem 60 százalékát.

Ezzel az aránnyal hazánk a középmezőnyben helyezkedik el az Unióban (néhány országra vonatkozóan még nem közölt adatokat az Eurostat), amelynek átlaga egyébként 17,2 százalék. Mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy jobban teljesítünk, mint az EU, érdemes végiggondolni, hogy milyen életszínvonal biztosítható egy magyar és például egy német átlagjövedelemből. A németeknél maradva ez az arány 16,7 százalék, tehát magasabb, mint nálunk, azonban ott a jövedelmek vásárlóerő-paritáson mérve is vaskosabbak.

Éppen ezért nem lehet egyértelmű mintát felrajzolni, hogy mely országokban magas és melyekben alacsony ez az arány. Az ugyanakkor látható, hogy a legrosszabb adattal bíró országok között olyanok vannak, mint Románia, Bulgária, Görögország és Spanyolország. Ugyanakkor magas az arány az olaszoknál is.

A visegrádi országok között is nagy a szórás. Lengyelországban az emberek 17 százaléka él a relatív szegénységi küszöb alatt, míg Csehországban és Szlovákiában 9,7, illetve 12,6.

Ami igazán szomorú, az a változás

2010-ben ez az arány Magyarországon 12,3 százalék volt és amint az a grafikonon is látszik, máshol helyezkedtünk el az uniós országok között.

Ha a 2010 és 2014 közötti százalékpontos változást nézzük, akkor kiderül, hogy nálunk nagyobb mértékben csak a románoknál nőtt a szegények aránya. Hazánkban 2,3 százalékponttal emelkedett ez az adat, a románoknál 4,3-mal. Minket 2,2 százalékponttal a svédek követnek. Az EU-ban eközben 0,8 százalékpontos volt a romlás.

Persze nem csak a relatív szegénységi küszöb képes kifejezni az életszínvonalbeli állapotokat. A deprivációval (bizonyos javaktól való megfosztottság) korábban már foglalkoztunk. Ebben a tekintetben bár javulás mutatkozott itthon, nálunk a 3. legmagasabb az arány uniós viszonylatban.

Szász Péter
mfor.hu

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.