Három hónap alatt 2,3 százalékkal drágult a nyugdíjasok élete. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közzétett inflációs jelentése szerint márciusban a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint számolt infláció 2,4 százalék volt. Ez valamivel alacsonyabb, mint a teljes lakosságra vetített 2,7 százalék, ami azzal magyarázható, hogy az idősek kevesebbet költenek olyan termékekre, szolgáltatásokra, amelyek árai ebben az időszakban jobban emelkedtek. Feltétlenül ide sorolhatók az üzemanyagok, ahol 17,1 százalékos drágulást mért egy év leforgása alatt a KSH.
Kókuszdiót tört Orbán a legújabb magyar óriásüzemben
De azt sem lehet mondani, hogy a nyugdíjasok adnák a szeszes italok, dohányáruk fogyasztói körének magját. Márpedig ebben a termékkörben is 2,6 százalékos volt az infláció az előző hónapban. Ugyanakkor az élelmiszer meghatározó tétel a nyugdíjas kosárban, s az itt mért 2,2 százalékos áremelkedés mérsékeltnek mondható.
Nagy a szórás az élelmiszereken belül
Persze ha egyes termékeket vizsgálunk, lehet, hogy más következtetést kell levonnunk. A sertéshús például egy év alatt 10,8 százalékkal drágult, miközben már tavaly óta a legalacsonyabb, 5 százalékos áfa rakódik a fogyasztói árra. A párizsiért 5 százalékkal kellett többet fizetni, a cukorért pedig 14 százalékkal.
Lehetett volna még alacsonyabb a nyugdíjas infláció, ha nagyban vásárolnák a tartós fogyasztási cikkeket, műszaki holmikat, de ez nem jellemző rájuk. Márpedig a statisztikai hivatal szerint e körben 0,6 százalékkal mérséklődtek az árak egy év alatt.
Összességében elmondható, hogy akár a teljes lakosság, akár csak a nyugdíjasok fogyasztása szerint összeállított kosár alapján számolt infláció jóval felette van eddig az év eleji nyugdíjemelésnek.
Januárban 1,6 százalékkal nőttek a járandóságok, úgy, hogy a kormány az év végén korrigált, mert eredetileg csak 0,9 százalékot kaptak volna az idősek.
A hatályos jogszabályok szerint minden év novemberében kerül sor a nyugdíjak kiegészítésére, amennyiben az infláció, illetve a gazdasági folyamatok azt szükségessé teszik. A kormány egyelőre tartja magát a menetrendhez, s nem tervezik a korrekció előre hozatalát. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint elég az első félév végén áttekinteni a makropályát, addig tartják az erre az évre becsült 1,6 százalékos inflációs előrejelzésüket.
Szakértők szerint a következő időszakban enyhülhet az inflációs nyomás, vagyis a mostaninál mérsékeltebb áremelkedés következhet. Ami annak fényében meglepő, hogy az év eleji minimálbér-emelések elvileg meglökik a keresletet, az embereknek több pénzük van, amit elkölthetnek a boltokban.
Hogy ez miért nem jelenik meg a statisztikában, arra több magyarázat létezik. Egyrészt a többletjövedelem egy részét nem élik fel – okulva a 2008-as válság tapasztalataiból -, hanem megtakarításba helyezik. Másrészt a béremelés sok helyen nem jelentett tényleges többletet, csak az addig feketén adott fizetések fehéredtek ki.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
