Az ügyfelekkel szembeni elszámolások egyrészt egy egyszeri visszafizetést, másrészt a fennálló tőketartozás csökkenését eredményezik. Ez utóbbi a hitelező intézmények oldaláról a hitel lejáratáig jövedelemkiesésként jelentkezik, ugyanis döntően a kamattörlesztés csökken az ügyfelek törlesztéseiben. A teljes visszatérítés bruttó összege várhatóan 942 milliárd forintot tesz ki, amiből a törlesztési terhek éves mérséklődése az előrejelzési horizonton kb. 120 milliárd forint - írja a Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb inflációs jelentésében.
A csomag a háztartások fogyasztási döntéseit kétféle hatáson keresztül érinti. A már lezárt szerződések esetében kapott kifizetések egy egyszeri jövedelemnövekedésnek tekinthetőek (ún. jövedelemhatás). A jegybank becslése szerint 100-110 milliárd lehet a már lezárt szerződéssel rendelkező adósok felé a kifizetés, így a továbbiakban 105 milliárd forintot érvényesítettek. A még élő szerződések esetében a jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbséggel csökken a fennálló tőketartozás, javítva az érintettek nettó vagyoni helyzetét, amely így egy tartós pozitív vagyonhatásnak tekinthető (ún. vagyonhatás). A csomag ezen részét kb. 837 milliárd forintra számszerűsítették a szakemberek.
A tartós vagyonnövekedés fogyasztási hatása a jegybanki szakemberek szerint rövid távon mérsékeltebb, azonban hatása időben tartósabb. Ugyanakkor egy egyszeri jövedelmi sokk azonnali hatása az adott évben a fogyasztásra erősebb, a későbbi periódusokban azonban gyorsan kifut. Összességében a 942 milliárd forint nagyságrendű csomag hatása a fogyasztás éves változására az első évben, azaz 2015-ben körülbelül 0,9 százalék lehet. Ennek megfelelően a fogyasztáson keresztül a csomag 2015-ben 0,2-0,3 százalékkal emelheti a GDP-t.
Hasonló az eredmény akkor is, ha a vagyonhatást a háztartások törlesztőterheinek előretekintő változásán keresztül vizsgáljuk. A még élő szerződések esetén az adósok tőketartozása csökken az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt visszatérítendő összeggel. Az adósok hiteltörlesztés után rendelkezésre álló jövedelme kb. 120 milliárd forinttal növekedhet, illetve ehhez adódik hozzá a már lezárt szerződések utáni egyszeri visszatérítés hatása. Az így számolt többletjövedelemből adódó fogyasztási reakció a háztartások fogyasztásának kb. 0,9 százaléka. Az első évben ez a hatás jelenik meg a fogyasztásban, majd pedig minden más változatlansága mellett magasabb szinten maradhat a fogyasztás.
És hogyan hat mindez a bankrendszerre?
A jegybank szerint az ügyfelek kártalanítása hatással van a pénzügyi közvetítőrendszer likviditási és tőkepozíciójára is, amely közvetve a hitelezési aktivitást is érintheti. A relatíve magas tőkepuffereknek köszönhetően várhatóan alacsony marad egy jelentős mérlegalkalmazkodás (deleveraging) kockázata. Az azonnali hatásokon túl az intézkedések (a tervezett forintosítást is figyelembe véve) középtávon hozzájárulnak a banki mérlegek tisztulásához és ezáltal egy egészségesebb mérlegszerkezet kialakulásához.
Az MNB számításai szerint az előrejelzési horizontukon a tőkehelyzet változásából és a javuló mérlegszerkezetből adódó hatások kiolthatják egymást, így a hitelkínálat drasztikus megváltozására nem kell számítani.
mfor.hu
