Idei csúcson volt a külkereskedelmi mérlegünk egyenlege májusban

Makró Folyó fizetési mérleg

2012. július 9. 07:04

A külkereskedelmi termékforgalom előzetes adatai szerint az év ötödik hónapjában az export és import euróban számított értékei közel azonos mértékben, 1,7, illetve 1,8 százalékkal növekedtek, ezzel szemben a forintértékek kétszámjegyű bővülést mutattak 2011 májusához képest, olvasható a KSH tájékoztatójában. A külkereskedelmi mérleg egyenlege idén még nem mutatott ilyen magas értéket

2012. májusban – első becslés szerint – a kivitel értéke 2059 milliárd forintot (6995 millió eurót), a behozatalé 1854 milliárd forintot (6293 millió eurót) tett ki. A külkereskedelmi mérleg az év ötödik hónapjában 206 milliárd forint aktívumot mutatott, ami az egyenleg 19 milliárd forintos javulását jelenti az előző év azonos időszakához képest. A májusi kivitel 75, a behozatal 71 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

Májusban a forint az euróhoz mérve 10, a dollárhoz képest 23,4 százalékkal értékelődött le a bázishónaphoz viszonyítva. Az euró és a dollár – havi átlagárfolyamatokat tekintve – az év első hónapjától kezdve rendre erősebb volt a forintnál, mint 2011 első 5 hónapja során.

Havi összevetésben a külkereskedelmi mérleg egyenlege közel megkétszereződött, áprilisban 379,4 millió eurót regisztrált a KSH. Az diagram is mutatja, hogy utoljára 2011 szeptemberében volt ennél magasabb az egyenleg euróértéke.

2012. január–májusban – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 9788 milliárd, a behozatalé 8956 milliárd forint volt. A kivitel euróértéke 0,9 százalékkal csökkent, a behozatalé 0,4 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 832 milliárd forint aktívumot mutatott, ez az egyenleg 44 milliárd forintos romlását jelenti a 2011. január–májusi 876 milliárd forintos aktívumhoz viszonyítva.

mfor.hu

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.

Meglepő? Keveselljük a fizetésünket

A munkavállalók fele elégedetlen a fizetésével, a többségük egy éven belül munkahelyet váltana annak ellenére, hogy szűkültek a piaci lehetőségek.

Ebben a hidegben megfagytak az üzemanyagárak is

Nem változik a nagykereskedelmi ár, így a fogyasztói árban sem lesz nagy változás.

Jövőre sokkal óvatosabb lesz Nagy Márton, kérdés, ez elég-e

A 2024-eshez képest jelentősen emelte a jövő évi adóbevételi előirányzatokat a kormányzat a költségvetés tervezetében. Egy kivétel azonban akad: általános forgalmi adóból kevesebbet tervez beszedni. Az ok pofonegyszerű: már 2023-ban is ezermilliárddal maradt el ez a bevétel, és idén sem lesz jobb az áfakassza helyzete.

Magyar Péter egy lengyel diszkontáruházban járt, és előállt egy gazdaságpolitikai elképzeléssel

A Tisza Párt vezetője a lengyelországi Katowicében járt, és összevetette az ottani árakat a hazaiakkal. Fogyasztásélénkítő javaslatcsomaggal is előállt az ellenzéki vezető.

Kiderül a magyar pénztárcák legújabb „titka”

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Pénzügyminisztérium (PM) részletes tájékoztatót ad az államháztartás október végi helyzetéről, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig a szeptemberi kereseti és a harmadik negyedéves beruházási adatokat teszi közzé.

A nyugdíjasoknak is üzent Varga Mihály pénzügyminiszter

A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. A rezsivédelmi alapot megszüntetik, de a rezsicsökkentett árak maradnak. A rezsitámogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül biztosítottak maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap reggel a közrádióban.

Hogyan szerepelt a forint hosszú távon? És az euró? Hát a dollár? Vagy éppen a zloty és a korona? – A hét ábrája

Hosszú távon nemcsak az euróval és a dollárrel szemben értékelődött le a forint, hanem a régiós versenytársai közül a lengyel zloty és a cseh korona is drágább lett.