5p

Erőszakba torkollott Katalóniában vasárnap az önrendelkezési népszavazás, amelyet annak ellenére rendeztek meg, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette azt és megakadályozására a spanyol belügyminisztérium tízezer rendfenntartót vezényelt át az ország más részeiről.

A rohamrendőrök nem sokkal reggel kilenc óra előtt jelentek meg számos városban a szavazásra kijelölt oktatási intézményeknél, hogy eltávolítsák a voksolás megkezdésére várakozókat.
     
Több helyszínen erőszakot alkalmazva léptek fel, mivel a felszólítás ellenére az emberek nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket.
   
A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak. 
   
Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek odakint az utcán tiltakoznak.
   
A komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rendőrök pajzsaikkal igyekeztek kiszorítani az embereket egy iskola elől. A tömeg többször is nekifeszült a rendőri sorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: "az utca mindig a miénk marad".
   
A tiltakozó akció a környező utcákra is kiterjedt, a rohamrendőrök felé forgalomterelő korlátokat dobáltak, akik gumibotozással és gumilövedékkel válaszoltak.
   
Erőszakos események nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem máshol például Tarragonában és Lleidában is. 
   
A spanyol sajtóban sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. 
   
Számtalan felvétel jelent meg a közösségi oldalakon, amelyek szerint a spanyol csendőrök és rendőrök földön vagy lépcsőn ülő, békés tiltakozókat is bántalmaztak. 
   
A spanyol belügyminisztérium pedig arról tett közzé felvételt, hogy egy húsz főből álló csoport kővel dobálta a csendőröket Tarragonában.
   
A katalán kormány adatai szerint 337 ember sérült meg délutánig, nekik azt javasolták, hogy mindenképpen tegyenek feljelentést. A spanyol belügyminisztérium arról számolt be, hogy kilenc spanyol rendőr és két csendőr is megsérült az összecsapásokban.
 
 
   
A spanyol kormány arányosnak ítélte a hatóságok fellépését, és a történtekért a katalán kormányt tartja felelősnek.
   
Ennek a "bohózatnak" a folytatása nem vezet sehova - jelentette ki Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes Madridban, hangsúlyozva, nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló.
   
"Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt" - fogalmazott Jordi Turull katalán kormányszóvivő Barcelonában, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének.
   
A politikus közölte: a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni a nap folyamán.
   
A katalán kormány eredetileg 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben ígérte a népszavazás megrendezését, míg a spanyol belügyminisztérium szombaton azt közölte, a legtöbb szavazóhelyiséget előre lezárták a hatóságok.
   
Miután a spanyol hatóságok a hétvégén kiiktatták a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét is, vasárnap reggel, egy órával a voksolás megkezdése előtt a katalán kormány bejelentette: bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben leadhatja szavazatát a nap folyamán. Elfogadják az otthon nyomtatott, hivatalos formátumú szavazólapokat és a boríték nélküli voksokat is. 
   
A katalán elnök szeptember 6-án írta ki a függetlenségi népszavazást, amelyet már másnap felfüggesztette a spanyol alkotmánybíróság, így annak megtartása törvénytelen. 
   
A katalán kormány ennek ellenére folytatta az esemény előkészületeit, amelyre válaszul a spanyol hatóságok házkutatásokat tartottak, magas rangú katalán tisztségviselőket vettek őrizetbe, és lefoglalták a szavazásra nyomtatott több millió szórólapot, a borítékokat, szavazóurnákat.
   
Katalónia Spanyolország egyik legfejlettebb térsége, a katalán gazdaság mérete meghaladja Portugáliáét. Felmérések szerint a 7,5 millió lakosának többsége nem akar független Katalóniában élni; csak 40 százalék támogatja az elszakadást, de a többség egyetért abban, hogy népszavazást tartsanak a kérdésről.
   
A autonóm régió nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én "alternatív népszavazás" címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. 
   
Lényeges különbség, hogy a három évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről.
   
Akkor a választásra jogosultak 5,4 millió emberből több mint 2,3 millióan mentek el szavazni, közülük a függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!