Az Eurostat adatai alapján 29 ország közül tavaly Magyarországon nőtt éves alapon a legnagyobb arányban a lakásépítési engedélyek száma, mind a teljes évet (157%), mind az utolsó negyedéves adatokat (169%) nézve. A most kiadott 9 525 építési engedélynél utoljára 2007-ben volt jobb első negyedéves adat, míg a 2 061 megépült lakás 2012 óta a legjobb évkezdet – azaz kezdenek beérni az elmúlt másfél évben kiadott építési engedélyek. A piac motorja egyértelműen Budapest, bár zömében itt az építkezések és tervezgetések zajlanak egyelőre: a 4 395 kiadott építési engedély 220 százalékos növekedést jelent az előző év azonos negyedévéhez képest, miközben a mindössze 204 megépült lakás a fele a tavalyi mutatónak.
A családi házak gyorsabban épülnek
A családi házas építkezések gyorsabb átfutását mutatja, hogy miközben a saját használatra épített lakások száma 87 százalékkal nőtt az első negyedévben, az értékesítési célú építés mindössze 15 százalékkal volt több a tavalyinál. A saját használatra épített, illetve családi házas formában átadott nagyjából 1100 új lakás sokéves első negyedévi rekordot jelent. Ennek köszönhetően az első három hónapban a kisebb városokban és a községekben nőtt legnagyobb mértékben az építési volumen 98 százalékkal, illetve 159 százalékkal.
A nagyobb társasházi építkezések időigénye miatt idén második félévtől várható igazán látványos felfutás az átadások számában. "2010 óta idén költözik a legtöbb honfitársunk új társasházi lakásba, mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, aki a mutatók ugrásszerű növekedését - az évekig elhalasztott kereslet aktivizálódása mellett - elsősorban azzal magyarázza, hogy a kormányzati döntéseknek is köszönhetően az előző év kedvezőbb piaci környezetet és látványos könnyítéseket hozott a lakásépítők, illetve a lakásvásárlók számára."
Daruerdő várható
A fővárosban az elmúlt közel másfél évben havonta nagyjából ezer újlakás került a piacra, s ennek üteme máig nem mérséklődik. Az elmúlt évek visszafogott volumene után újra több száz lakásos beruházások tervei jelentek meg. Az építők a fővároson kívül is aktivizálódtak: vidéken a nagyvárosok húzzák a piacot, némileg erőteljesebb bővülés pedig az ország nyugati felében látható.
Így újul meg a Postapalota
'Idéntől a tervasztal helyett egyre inkább a daruerdőké lehet a főszerep, hiszen a kereslet látványos tavalyi megugrását a kínálat csak nagyjából másfél év késéssel tudja lekövetni. A robbanást beindító 5 százalékos áfakulcs ugyanakkor jelen állapot szerint 2019 végéig lesz csak érvényben, így a nagyobb beruházások előkészítésére már csak pár hónap marad" - mondja az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A minisztérium a saját intézkedéseit méltatja
Az NGM szerint az Otthonteremtési Programnak is köszönhetően a 2016-os lakáspiaci fordulatot követően 2017 első negyedévében is jól teljesített a szektor. Januártól márciusig 89 százalékkal emelkedett a kiadott építési engedélyek száma éves összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb statisztikája szerint.
A minisztérium közleményében kiemeli, hogy különösen kedvező, hogy az engedélyek számának az elmúlt több mint három évben megfigyelt töretlen emelkedése már számottevően megjelenik a lakásépítések megugrásában is. 2017 első három hónapja során összesen 2 061 lakás épült az országban, amely 47 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban. Ez a teljesítmény különösen a CSOK, illetve a kedvezményes lakásáfa bevezetése előtti évekhez viszonyítva jelent kiugró bővülést, ugyanis 2013-2015 első negyedéveinek átlagához mérve több mint ötszörösére emelkedett a kiadott építési engedélyek száma 2017 elején.
10 évig legyen kedvezményes áfa és CSOK
Az adatra reagálva Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is kiadott egy közleményt, amelyben - összhangban az ágazat szereplőivel - azt szorgalmazzák, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a CSOK fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.
A TLE szerint sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is. Az épülő lakások minősége kiemelt jelentőségű kérdés. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Az alacsony színvonalú építés is hosszú távon velünk marad, rontja a településképet és az életminőséget, gazdaságosan nem korrigálható. Fontos, hogy az építési minőség (mind műszaki, mind településképi szempontból) legyen téma szakmai, kormányzati szinten, legyen téma a közbeszédben is. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő fórumokat.
mfor.hu
