Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője szerint vegyes inflációs adatok érkeztek a közelmúltban. A maginfláció jól alakult, de továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása.
A következő hónapokban emellett azért sem valószínű a kamatcsökkentés, mert az EKB akár már áprilisban kamatot emelhet, ami szűkíti a magyar monetáris lazítás mozgásterét.
Kamatcsökkentésre az elemző szerint akkor lesz lehetősége a testületnek, ha a jelenlegi, viszonylag pozitív folyamatok kitartanak, a Széll Kálmán terv végrehajtása megfelelően halad és az inflációs kockázatok nem válnak valóra. Erre legkorábban a második félévben nyílhat lehetőség, de az elemző inkább azt tartotta valószínűnek, hogy év végén is 6 százalékon áll majd az alapkamat.
Az új összetételű monetáris tanácsról annyit mondott: az új tagok hozzáállása még nem ismert, vélhetően enyhébb monetáris politikát támogatnak majd, de már kinevezésükkor világos volt, hogy a monetáris politikába nem hoznak hirtelen változást.
Suppan Gergely is hasonló érvekkel indokolta a tartást. Hangsúlyozta, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok mellett sincs belső inflációs nyomás a gazdaságban, és a forint is erősödött az elmúlt időszakban.
Az elemző is 6 százalékos alapkamatra számít az év végén.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere közleményében kifejtette: az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése ugyan javult az elmúlt időszakban, várakozásuk szerint azonban az új inflációs jelentés továbbra is cél feletti inflációt jelez majd előre a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton.
Az új jelentés azért is érdekes lesz, mert a jegybank egy olyan kamatpályát is publikál majd, amely előrejelzésük szerint az inflációs cél teljesítéséhez szükséges - tette hozzá. Feltehetően ez jelenleg nem mutat esélyt a csökkentésre, sőt inkább további szigorítást tarthat indokoltnak. Ez az új tagokat is mindenképp óvatosságra intheti, hitelességi szempontból várható, hogy nem az MNB stábbal szembeni konfrontációval kezdik meg működésüket - jegyezte meg.
Bebesy szerint egyelőre csupán kínálati okok, a globális élelmiszer- és nyersanyag-áremelkedés miatt haladja meg a hazai infláció a 3 százalékos jegybanki célt. Az ország kockázati megítélése is javulni kezdett, a CDS felár visszatért arra a szintre, ahol tavaly a kockázati megítélés romlására hivatkozva a kamatemelési ciklus elkezdődött.
A biztató tényezők ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy egyelőre nincs tér kamatcsökkentésre. Továbbra sem lehet ugyanis tudni, hogy az szja-kulcs változások, a nyugdíjpénztári reálhozam realizálások, és az idei évre ajánlott bérnövelési iránymutatások milyen fogyasztásnövekedést generálnak majd.
Hozzátette azt is, hogy a fiskális politika területén számos bizonytalansági tényező maradt még, hisz a Széll Kálmán Tervben meghatározott kiadási lefaragásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedéseket még nem határozták meg.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzésében azt emelte ki, hogy továbbra is az inflációs pálya alakulása marad döntő a kamatciklus alakulásában, így a saját prognózisukat is az első negyedéves Inflációs Jelentés szerdai publikálását követően értékelik újra. Jelenleg kitartanak amellett, hogy a kamatpálya elérheti a csúcsát a mostani 6 százalékon és idén már nem fog tovább emelni a jegybank, sőt akár egy 25 bázispontos vágás sem elképzelhetetlen. Jövő év végére pedig 5,5 százalék körüli alapkamatra számítanak, amennyiben a nemzetközi környezetben sem történik meg egy tartós lehűlés.
A monetáris tanács összetételével kapcsolatban azt is kiemelték, hogy a múlt héten kinevezett tagok közül inflációs szakember is bekerült a döntéshozatali testületbe, amelynek köszönhetően inkább erősödött az árstabilitás biztosítására hivatott jegybanki mandátum, mint csorbult, ahogyan arra a jelölést megelőzően számítottak sokan.
MTI
