Csak a nyugdíjvagyon miatt nem kell szomorkodnunk
Azt már a hónap elején közölt első adatokból láthattuk, hogy az államháztartás központi alrendszerének október havi többlete 242,7 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 108,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 128,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 5,1 milliárd forintos szufficittel zártak. Már akkor valószínűsíthető volt, hogy a nagy többlet elsősorban a nyugdíjpénztári vagyonnak köszönhető.
"Az államháztartás központi alrendszerének 2011 október havi többletéhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból ebben a hónapban összesen 200 milliárd forintos bevétel realizálódott" - közölte kedden a részletes adatok kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Mindezek mellett a központi költségvetés bevételei mindössze 94 milliárd forinttal lettek magasabbak, mint tavaly októberben, vagyis a 200 milliárdos nyugdíjvagyon és a 67 milliárd forintos különadók nélkül igen tetemes deficit lett volna.
A részletes jelentésből az is kiderül, hogy melyik területeken teljesített a tavalyinál gyengébben a költségvetés, a számokból az látszik, hogy szinte minden fontosabb bevételi soron elmaradtak a tavaly októberitől az összegek. Egyetlen kivétel talán a társasági adó, ahol 50,5 százalékkal nőtt a bevétel, de mivel a cégek többsége decemberben fizet, így ez még így is elhanyagolható forrást jelentett a büdzsé számára. Ugyanakkor egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) például 11 százalékkal kevesebb bevétel származott, mint egy éve, így 33,5 milliárd forint folyt be a kasszába. Áfából 3,1 százalékkal volt kevesebb bevétele a kormánynak, mint egy éve, ugyan a csökkenés százalékosan nem jelentős, de összegszerűen majdnem 8 milliárd forintot tett ki. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy az utóbbi hónapok jó indulattal is stagnálásnak nevezhető folyamata után októberben sem indult be a fogyasztás Magyarországon, ugyanis akkor legalább az inflációnak megfelelő mértékben emelkedtek volna az áfabevételek.
A lakosság befizetései 21,4 százalékkal maradtak el a tavaly októberitől, így több mint 23 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatott a költségvetés ezen a soron. Ezen belül személyi jövedelemadóból (szja) 22,1 százalékkal folyt be kevesebb, mely nagyrészt az év elején bevezetett egykulcsos adónak tudható be. Több mint 20 százalékkal csökkent az elkülönített állami pénzalapok bevétele is, amiben elsősorban a Munkaerőpiaci Alap 35,6 százalékos bevételcsökkenése játszott szerepet.
Mindenünk a tévé
A központi költségvetés kiadásai összességében 8,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint tavaly októberben, így 755 milliárd forintot tettek ki. Ennek majdnem a fele a költségvetési szervek fejezeti kezelésű előirányzatait jelentette, a 365,2 milliárd forintos összeg 16,1 százalékkal haladta meg a tavaly októberit.
Kamatkiadásokra 127,6 milliárd forintot költött el a büdzsé októberben, ez 27,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási alapok 368,3 milliárd forintos kiadása 4,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Alap vette ki leginkább a részét 254,3 milliárddal.
Fókuszban a pénzügyi békéltető testület
mfor.hu konferencia december 8-án a Gellértben
A kisebb kiadási tételek között található néhány érdekesség: többet költöttünk például a közszolgálati műsorszórás támogatására, mint lakásépítési támogatásokra. Miközben az MTV, az MTI és a Magyar Rádió 4 milliárd forintjába került a költségvetésnek, a lakásépítési támogatásokra 2,6 milliárdot fizetett ki az állam. Nem mellékesen, előbbi összeg a tavalyinál 12,9 százalékkal magasabb, míg utóbbi kevesebb mint a negyede a 2010 októberinek.
Persze ilyenkor érdemes az éves adatokat vizsgálni, hiszen éven belül mindig lehet egy-egy kiemelkedő hónap. Az év első tíz hónapjában összességében 100,4 milliárd forintba kerültek a lakásépítési támogatások, míg a közmédia 45,8 milliárdos állami támogatásban részesült. Itt tehát már fordított az arány. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy míg a lakásépítésre 15,6 milliárddal kevesebb, addig a közmédiára 7,1 milliárddal több jutott, mint 2010 hasonló időszakában.
Beke Károly
mfor.hu
