Meglehetősen szokatlan cikkel indítjuk útjára az újév első munkahetét. Bár próféták nem ülnek a szerkesztőségünk soraiban, mégis elgondolkoztunk azon, vajon mit hozhat nekünk 2015. Ha vak optimisták lennénk, mondhatnánk azt is, hogy a tavalyinál is még jobb évünk lehet. Az elmúlt néhány évben ugyanis az Orbán-kormány több területen is elkezdett "rendet tenni" (lásd. a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alá szorítását, a munkanélküliség csökkentését ésatöbbi), így nincs más hátra, mint előre. "Sikerült beindítani a gazdaságot" ugyanis - ahogy Orbán Viktor december közepén fogalmazta meg egy zártkörű eseményen.
A helyzet azonban ennyire nem egyszerű, mivel viszonylag sok olyan egyszeri tényező volt tavaly, mely hozzájárult a kedvező makrogazdasági eredmények felmutatásához (például az uniós pénzek felgyorsított lehívása, a rezsicsökkentések inflációcsökkentő hatása). Egyszeri tényezőkből azonban idén sem lesz hiány várhatóan. Az alacsony olajár, a devizahitelesek elszámoltatása majd tovább segítheti egyes területek kedvező alakulását. Makrogazdasági prognózisokból azonban már elég sokat ismerünk a külföldi és a hazai szakértők, elemzők jóvoltából, így megpróbálunk konkrét intézkedéseket, irányokat megfogalmazni 2015-tel kapcsolatban.
Függőben lévő folyamat: internetadó?
A kormánynak van több olyan függőben lévő ügye, elképzelése, melyek esetében 2015 lehet az év, amikor pont kerül i-re. Így például bár nem sziklaszilárd a meggyőződésünk, de igen nagy esélyt látunk arra, hogy valamilyen formában a januárra beígért nemzeti konzultáció után mégis lesz internetadó, még ha nem is pont ilyen néven és nem a korábban megismert formában. Bár a kérdésben Orbán Viktor közel két hét után meghátrált, és konzultációt tart szükségesnek, melynek során megpróbál arra választ találni, hogy "az interneten keletkező hatalmas extraprofit hova lesz, nem lehetne-e valahogy azt az összeget itthon tartani"?"
Piaci átrendeződések
A másfél évvel ezelőtt elindított trafikrendszerben - valamilyen módon - állami kötődésű cég fogja majd betölteni a központi dohányellátó szerepét. Ennek mintájára pedig esélyét látjuk annak is, hogy ha nem is megy végbe még teljesen a folyamat, de mindenképpen elindul az alkoholértékesítés szabályozása is.
A rezsicsökkentés fejezeteként elindul a nemzeti közműszolgáltató cég, mely az alacsony árak fenntartásához járulhat hozzá. Ha pedig már a nemzeti cégeknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy indul az állami médiaügynökség, mellyel összefüggésben akaratlanul is eszünkbe jut az Orbán-Simicska párharc és a tavaly kirobbant médiaháború, melynek szerintünk 2015 sem fog véget vetni. Sőt, tovább folytatódik a harc a médiapiacon, akár a reklámadóval történő trükközéssel, akár a sajtóhírek alapján tervezett médiaügynökségi díjak eltörlésével.
Ha már teljes szektort érintő lépésekről van szó, egyáltalán nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy a médiapiac és a kiskereskedelmi ágazat után újabb területen dönthetnek radikális lépések, átalakítások mellett Orbánék. Már csak azért sem tartjuk elképzelhetetlennek, mert kiszivárgott sajtóinformációk alapján népszerűtlen intézkedésekre készül a harmadik Orbán-kormány - ami végülis, jelenthet bármit. Bár terveznek különféle életpálya-modelleket, az államreform keretén belül is hozhatnak olyan lépéseket, melyek egyes körökben ellenérzéseket válthatnak ki. Noha konkrétan nem nevesítették, és mindössze annyit mondott Lázár János korábban, hogy megvizsgálják, mely területeken van erőforrás-többlet, illetve -hiány, de véleményünk szerint igencsak "lóg a levegőben" egy leépítés a közszférában.
Csak tapogatózunk a sötétben
Az eddigi nyilatkozatok alapján az szinte biztosra vehető, hogy jövőre változások jönnek a támogatási rendszerben. Miközben egyrészt tényként kezelhetjük, hogy bővíteni fogják valamilyen formában a családi támogatásokat, ezzel szemben a családi pótlékot az óvodáztatáshoz fogják kötni, ami mindenképpen egyfajta szigorításként értelmezhető. Ám nemcsak ezen a területen lehet nagyobb szigorra számítani, hiszen a teljes foglalkoztatás elérése érdekében a munkaerőpiaci, foglalkoztatási "segélyeknél" is átalakítások jöhetnek.
Készülhet egy úgynevezett országvédelmi akcióterv is, melynek megszületését az indokolja, hogy hazánk védtelen a "külső támadásokkal" szemben. Ám arra vonatkozóan, hogy ez mit is jelenthet pontosan, az igazat megvallva egyelőre ötletünk sincsen még.
Nagy kérdések...
2015-ben is akadnak nagy és egyelőre megválaszolhatatlan kérdések, melyeket csak felsorolás szintjén említenénk meg:
- Mi lesz Pakssal és a 10 milliárd eurós hitellel az oroszországi fejlemények tükrében?
- Lesz-e új mélypont az euró/forint árfolyamban? (A mélypont 2012 januárjában volt, amikor 324 forintot kellett adni egy euróért, az újév második napján pedig 319 fölött is járt ismét az árfolyam, igaz, illikvid piacon könnyű nagyobb elmozdulásokat előidézni)
- Vásárol-e még több bankot az állam, amennyiben valamelyik piaci szereplő ismét a kivonulást fontolgatná?
- Mely ágazatban vásárol újabb céget az állam?
- Mit (és kinek) fog privatizálni az állam annak érdekében, hogy a költségvetésben szerepeltetett 167 milliárdos bevétel befolyjon az államkasszába?
- És végül, de nem utolsó sorban megtörténik-e az Államadósság Kezelő Központ és a Magyar Nemzeti Bank összefonódása, melyet többen több alkalommal is érintőlegesen említettek már?
mfor.hu
