Újra emelkedett a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya a lakossági szektorban, ráadásul nem is kevéssel – derül ki az MNB hétfőn publikált adataiból. Míg az elmúlt 2 évben 18-19 százalék körül mozgott ez az arány, az első negyedévben pedig 15,6 százalékra esett, 3 hónappal később már 16,3 százalékon állt, amely nem mellesleg 29,1 milliárd forintos növekedés. Mindez úgy, hogy a teljes lakossági hitelállomány 89 milliárddal csökkent és június végén 5783,5 milliárd forint volt.
Ami talán még ennél is riasztóbb, hogy a késedelem nélküli hitelek aránya az első félévi 74,3 százalékról 68,7-re esett, vagyis nagyon sokan csúsztak meg a fizetéssel kisebb-nagyobb mértékben.
Ha a többi késedelmi kategóriát nézzük – a legrosszabb helyzetben lévő éven túliak kivételével - mindenhol nőtt az állomány. A 30 napon belüli esetében 522,8-ról 584,9 milliárdra, a 31 és 90 nap közöttiek esetében pedig 70,5-ről 281,4 (!) milliárdra, vagyis megnégyszereződött az az állomány, amellyel már egy hónappal elcsúsztak. Ennél magasabb állomány utoljára 2013 harmadik negyedévében volt, 301 milliárd, de arányát tekintve még az is elmaradt a mostanitól (4,9 százalék volt most, 2013 harmadik negyedévében pedig 4,6). Nyilván ezek még messze nem tartoznak a „problémás” kategóriába, de ilyen mértékű növekedés nehezen magyarázható véletlen megcsúszással.
A hitelfelvétel célja szerinti bontásból kiderül, hogy a növekedés leginkább a piaci kamatozású forint (deviza már alig van) lakáshiteleknek tulajdonítható. Ennél a típusnál a késedelem nélküliek aránya egy negyedév leforgása alatt 79,2 százalékról 72,3 százalékra csökkent, vagyis hét százalékponttal nőtt azok aránya, akik valamilyen mértékben el vannak maradva a fizetéssel.
A deviza autóhitelek esetében - amelyek forintosítását nemrég jelentette be Varga Mihály egy 31 milliárdos támogatási csomag kíséretében - nem mutatkozott "romlás", már ami a fizetési fegyelmet illeti.
Összességében ugyanakkor a második negyedéves adatok alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a fizetési fegyelem nem javult, sőt. Ez pedig nem túl jó hír azok után, hogy a lakosság tavaly év végéhez képest közel 600 milliárd forint hiteltől szabadult meg, nem beszélve a devizehiteleseket sújtó korábbi árfolyamkockázatról.
mfor.hu
