Ha a forint pár napos árfolyam-grafikonjára vetünk egy pillantást, akkor úgy tűnik, már nagyon fáj. Persze elsősorban azoknak, akik valamilyen devizaalapú hitelben ülnek és nincs természetes fedezettségük, vagyis devizában (elsősorban frankban, vagy euróban) keletkező bevételük, jövedelmük. De például az üzemanyagárakon keresztül, amelyek hazai árát a dollár-forint árfolyam szignifikánsan meghatározza, közvetve mindannyian megérezzük a forint leértékelődését. Elég okot jelentenek–e a mostani pénzpiaci folyamatok arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa következő, március 26-i ülésén változtasson az elmúlt hónapokra jellemző 25-25 bázispontos kamatvágási gyakorlatán. Könnyen elképzelhető, hogy igen, de nem feltétlenül abba az irányba, amely támaszt jelenthetne a forintnak.
Az MT ugyanis az MNB alapvető mandátumára, az árstabilitásra hivatkozva döntései során alapvetően két faktort figyel szorosan, a hazai inflációs tényadatokat és várakozásokat, valamint a külső kockázati (CDS, árfolyam, kötvényhozamok) tényezőket. Ugyanakkor ezek mentén is okozott már meglepetést a Tanács, elég csak a szeptemberi kamatvágásra gondolni, hiszen a jegybank akkor legfrissebbnek számító, azon a héten publikált jelentése a korábban vártnál magasabb inflációs pályát vetített előre.
A külső kockázati tényezőkkel kapcsolatban a piac már a korábbi kamatdöntések előtt (november, december, január) próbálta tesztelni a Tanács kritikusnak vélt árfolyamszintjét, hiszen a kamatdöntés előtti napokon rendre gyengült a forint. Ezek a gyengítések ugyanakkor végig a lélektani 300-as szint alatti árfolyamokat eredményeztek, így sok piaci szereplő vélte úgy, hogy a 300-as szint lehet a kritikus árfolyam a tagok számára.
Érvek az újabb kamatvágás mellett
Most márciusban lesz az első olyan döntés a kamatvágási ciklus megkezdése óta, aminek 300-as forinttal "vág neki" a Monetáris Tanács. Ennek ellenére a piac inkább kamatvágást vár, sőt egyes szereplők 25 bázispontnál is magasabb csökkentést vizionálnak. Két tényező is ebbe az irányba mutat. Egyrészt a jegybank élén történt személycsere okán valószínűleg egyre hangsúlyosabb szerepet fog kapni az MNB-döntések során a gazdasági növekedés serkentése, különösen amíg ilyen mértékben esik vissza a GDP, mint 2012 utolsó három hónapjában. Ez pedig alacsonyabb kamatokat (és robusztusabb hitelezési aktivitást) feltételez. Persze más kérdés, hogy a gyenge forintárfolyam nem feltétlenül fogja a növekedést ilyen devizahitel-állomány mellett beindítani.
Szintén a kamatvágás irányába mutat a KSH kedden megjelent, a piaci konszenzusnál lényegesen alacsonyabb februári inflációs adata. Az elemzőket alapvetően meglepte a kisebb pénzromlási ütem, pedig az Eurostat januári adata (amely a KSH-val ellentétben már az első hónapban figyelembe vette a rezsicsökkentés hatását) pontosan 2,8 százalékos inflációt jelzett. Ennek ellenére az MTI által igen gyakran kérdezett Timothy Ash például a korábbinál nagyobb kamatvágás lehetőségéről nyilatkozott az adat publikálását követően. Az OTP elemzési központja pedig immár 4 százalékig csökkenő irányadó kamatot lát, mivel véleményük szerint a kamatkörnyezet és az inflációs ráta különbsége (reálkamat) támaszt nyújt a hazai eszközöknek.
Ezt támasztják alá jelentős mértékben a szerdán közölt és az MT által szorosan figyelt MNB inflációs alapmutatók is. Az indirekt adóktól szűrt éves maginfláció (KSH által közölt maginflációból kiszűrik az áfa, a jövedéki adók és egyéb indirekt adók változásának hatását) értéke például 1,75 százalékra süllyedt a januári 1,9-ról, illetve a decemberi 2,48-ról.
Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy például az iparcikkek, a piaci szolgáltatások, az alkohol és dohány termékek (úgynevezett keresletérzékeny termékek) indirekt adók hatásától szűrt éves inflációs mutatója két csökkenő hónap után 1,6 százalékról 1,84-re emelkedett. De a középtávú inflációs folyamatokat jól előrejelező, úgynevezett ritkán változó árú termékek éves inflációja is 1,64 százalékra emelkedett a januári 1,45-ről. (A ritkán változó árú termékek a fogyasztói kosár azon elemei, amelyeknek egyedi, bolt szinten megfigyelhető árainak legfeljebb 15 százaléka változik átlagosan havonta) Ebben a termékkörben hat hónapja először volt növekedés.
mfor.hu
