Az utóbbi hónapokban komoly "hadjárat" folyik a legjelentősebb pénzügyi szervezetek vezetői ellen. Ennek volt az eredménye Farkas István távozása a PSZÁF éléről, és lehet, hogy ennek lesz az eredménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének lemondása is.
"A kormány most próbálja keresni, hogy ki a felelős azért, hogy a válság ennyire súlyosan érintette hazánkat. Ezen a területen van összefüggés a két pénzügyi vezető esetleges eltávolítása között - mindkettejük intézményével kapcsolatban felvetődött, hogy nem elég hatékony" - vélekedett az mfor.hu kérdésére Gyulai Attila, a Political Capital elemzője.
Farkas: "Össze nem békíthető különbségek"
Farkas István, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke csütörtökön jelentette be lemondását, amit a miniszterelnök július elsejei hatállyal el is fogadott. A felügyelet vezetője azzal indokolta lépését, hogy nem értett egyet a kormánnyal a PSZÁF szervezeti átalakítása ügyében.
"A jogszabályalkotó és a jogalkalmazó felelősségének eltérését figyelembe véve, a felügyelés konfliktusmentes körülményeinek biztosítását szem előtt tartva, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén áldozatkész munkát végző munkatársaim nyugodt munkafeltételeinek elsődlegességéért viselt felelősségem ismeretében úgy döntöttem, hogy a – vitában össze nem békíthető – megítélésbeli különbségek kiiktatása érdekében elnöki munkámat befejezem" - fogalmazott Farkas az Országgyűlés elnökének írt levelében.
A héten az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága nyújtott be javaslatot arra, hogy a jelenlegi legalább három, legfeljebb öt tagból álló felügyeleti tanács helyett a miniszterelnök által javasolt és a köztársasági elnök által hat évre kinevezett személy legyen a PSZÁF vezetője. A testület keddi ülésén 15 igen és 4 nem szavazat mellett fogadta el a módosító javaslat parlament elé kerülését, a költségvetési bizottságban azonban elutasították a javaslatot, hivatkozva annak előkészítetlenségére.
Arról már korábban lehetett pletykákat hallani, hogy a Pénzügyminisztérium több területen is elégedetlen a PSZÁF működésével, mivel szerinte nem reagált elég gyorsan a válság okozta kihívásokra. Sőt, az elmúlt hónapokban arról is reppentek fel hírek, hogy a hatékonyabb működés érdekében a kormány legszívesebben beolvasztaná a felügyeletet az MNB-be.
Most Simoron a sor?
Simor András eltávolítása már hónapok óta jelen van témaként: korábban ciprusi offshore-cége miatt támadták az MNB elnökét. Ez a támadási felület azonban már megszűnt, miután Simor bejelentette, hogy megszünteti az ominózus vállalkozást, és hazautalja a pénzt.
Ezután az elmúlt hetek viszonylagos csendben teltek ezen a "csatatéren", majd péntek reggel Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az MTV Nap-kelte című műsorában ismét feldobta a témát. Szerinte Simornak le kéne mondania, mert "nem állta ki a morális próbát, amelyet egy gazdasági válságban a baloldal elvár felelős poszton lévő emberektől".
Korábban amiatt is támadták a jegybank első emberét, hogy az év elején kommunikációjával hozzájárult a forint gyengüléséhez. (Januárban Simor többször is azt kommunikálta, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja.) Mások pedig azt vetették a szemére, hogy az év elején túl gyorsan csökkentette a kamatot a jegybank.
"Azt egyelőre nem lehet tudni, mekkora esély van Simor András lemondására. De ha folytatódik ellene a hadjárat, akkor nehéz helyzetbe kerülhet. A fő kérdés, meddig képes a kormány nyomást gyakorolni a nemzeti bank elnökére" - tette hozzá Gyulai.
A szocialisták sem egységesek
A politikai elemző szerint megfigyelhető ellentét az MSZP-n belül is. Ennek tudható be, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön például még nyíltan kiállt Simor mellett. "A konfliktus az MSZP és a kormány, illetve az MSZP és a Bajnai Gordonhoz közel állók között áll fenn" - világított rá az elemző.
"A kormánynak nem illik véleményt mondania a központi bank politikájáról. Utóbbi függetlensége a magyar gazdasági rendszer alapvető és kikezdhetetlen pillére. A kormány visszautasít bármiféle közvetlen vagy közvetett próbálkozást a központi bank függetlensége ellen" - írta a Dow Jones a kormányfőt idézve. "Simort régóta ismerem, és feddhetetlen, megbecsült szakembernek tartom" - idézte Bajnai Gordont a hírügynökség.
Megrendült bizalom
Gyulai Attila szerint a Farkas és Simor ellen intézett támadások legnagyobb veszélye, hogy az embereknek megrendül az állam működésébe vetett hite. "Nincs elnöke az Állami Számvevőszéknek, a Legfelsőbb Bíróságnak, most lemondott a PSZÁF elnöke" - vázolta fel a helyzetet a szakember.
Mivel a jegybankelnök lemondása esetén a miniszterelnöknek van joga új személyt jelölni, ezért adódik a kérdés, nem azért akarják-e eltávolítani a szocialisták Simort, hogy még a 2010-es választások előtt ők ültessenek valakit a helyére.
"Ez is benne lehet a dologban, azonban ennek a posztnak csekély a politikai jelentősége. A szocialista párt jövőjét nem befolyásolja, hogy az ő emberük a jegybank elnöke egy esetleges Fidesz-kormány idején" - vélekedett ezzel kapcsolatban Gyulai Attila.
Beke Károly
