Emellett néhány kiemelten fontos részterületen tapasztaltakról is beszámol. Ilyen a foglalkoztatásnál megfigyelhető fehéredés, valamint a vámcsalás és jövedéki adó elkerülésének visszaszorítására tett intézkedések eredményei. Kiemelten azt vizsgálta, hogy a fehéredés milyen többletbevételt jelenthet az államháztartás számára. A jelentés foglalkozik alapvető fogalmi kérdésekkel, és a feketegazdaságot kiváltó és fenntartó okok mélyreható elemzésének szükségességével.
Az adó- és járulékbevétel szempontjából a gazdaság kifehérítésének egyik legfontosabb területe a feketemunka, illetve a feketefoglalkoztatás visszaszorítása. A bizottság jelentésében a minimálbérek emelésének és a minimálbéren foglalkoztatás szigorúbb ellenőrzésének hatása mellett foglalkozik az építőiparban megfigyelhető sajátos jelenséggel, a színlelt szerződések kérdésével és az EKHO-val is. Az 2007. év során történt fehéredésből származó személyi jövedelemadó és járulékok bevételi többletét a jelentés az 50 és a 76 milliárd forint közötti tartományban valószínűsíti.
A vámellenőrzések szigorodása következtében a fehéredésnek köszönhetően a jövedéki adóból származó költségvetési többletbevétel ugyancsak jelentős összeg. A bizottság ezt mintegy 28 milliárd forintra becsülte.
A bizottság két különböző makro-közelítés és egyéb szakértői vélemények és bizonyos részterületekre vonatkozó elemzések alapján a fehéredésnek köszönhető többletbevételt 80 és 100 milliárd forint közötti értéknek valószínűsíti.
A bizottság végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a feketegazdaság ellen nem elegendő a megszigorított ellenőrzésekkel és szankciókkal küzdeni, hanem a kiváltó okokra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezek közül a jelentés a korrupciót (azon belül főleg a közbeszerzés visszásságait), valamint a gazdasági igazságszolgáltatás lassúságát említi.
