Az indítvány lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos, jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel. Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztő részleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését - áll a dokumentumban. Az indítvány kitér arra is: "a helyzetet bonyolítja, hogy a devizahitelezés, illetve a devizahitel-szerződések bíróságok általi megítélése sem egységes".
A kormány kérte az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését, amely szerint "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait."
Ezzel kapcsolatban az indítvány azt veti fel, hogy a vizsgált alkotmányos rendelkezésből közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek, illetve azt megerősítő bírósági döntésnek az alaptörvény-ellenessége. A kérdés különösen a devizahitel-szerződések esetében az árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítő, a hitelező számára az egyoldalú kamatemelés lehetőségét viszonylag szabad mérlegelés alapján és széles körben biztosító, valamint az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltételnek az alkotmányellenességére vonatkozik.
Az indítvány szerint kérdés, hogy az alaptörvény rendelkezéséből közvetlenül is levezethető-e az erőfölénnyel visszaélés, illetve a fogyasztói jogok megsértésének olyan formája, mértéke, amely - akár külön jogszabályi tiltó vagy korlátozó rendelkezés nélkül is - alaptörvény-ellenes lehet. Továbbá kérdés az is, hogy alkalmazható-e az alaptörvény gazdasági erőfölényre és fogyasztói jogok védelmére vonatkozó rendelkezése közvetlenül olyan esetben, amikor a fogyasztók széles tömege kerül súlyos helyzetbe valamilyen szerződéstípus miatt, és a bíróságok következetlenek annak megítélésében, hogy e szerződéstípus megfelel-e a jogszabályi feltételeknek - olvasható a dokumentumban.
Az alaptörvény két másik passzusának értelmezését is kéri a kormány az Ab-től: az egyik azt mondja ki, hogy Magyarország demokratikus jogállam, a másik pedig, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Ezzel kapcsolatban a kormány Ab-hez intézett beadványa azt veti fel, hogy "milyen - az alkotmányhoz képest mennyiben eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására".
Az indítvány emlékeztet arra: az Ab már egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja. Erre különösen a hosszú távú szerződések esetén kerülhet sor, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem - vagy más tartalommal - kötöttek volna szerződést. Ha ezek a változások társadalmi méretet öltenek, a szerződések nagy számát érintik, a körülmények megváltozása az állam beavatkozását teheti szükségessé.
Az indítvány kitér arra is: "nem kétségbe vonva azt, hogy Magyarország gazdasági berendezkedése külön alaptörvényi rendelkezés hiányában is piacgazdaságnak minősül, kérdéses, hogy (...) az alaptörvény milyen, - logikusan, mennyivel enyhébb - feltételeket szab a fennálló szerződések tartalmának jogszabály útján történő módosításához".
Az emberi méltósághoz való alapjoggal összefüggésben az indítvány emlékeztet arra, hogy az Ab az egyéni cselekvési autonómia egyik megnyilvánulási formájaként határozta meg a jogügyletek létrehozásának szabadságát, amely más alapjogokhoz hasonló feltételekkel, más alkotmányos jog vagy érték védelme érdekében, az elérendő céllal arányos mértékben korlátozható. Nem egyértelmű azonban, hogy az általános cselekvési szabadság korlátozásának feltételei ebben a tekintetben mennyiben mások - feltételezhetően enyhébbek - az alaptörvény, mint a korábbi alkotmány esetén.
A jogállamiság, a jogbiztonság, a jogrend kiszámítható, átlátható változásának alkotmányos követelményével összefüggésben az indítvány megjegyzi, hogy a jogrendszer stabilitásába vetett bizalom védelme a tartós jogviszonyok alanyait is megilleti. A különböző szerződések megkötése ugyanis arra a bizakodásra épül, hogy a szerződést a részes feleken kívül más nem változtathatja meg. A fennálló szerződések jogszabály útján történő módosításának lehetősége tehát a jogbiztonságból fakadó bizalomvédelem követelménye alapján is korlátozás alá eshet. Így tehát kérdéses, hogy a jogbiztonság elve alapján mennyiben eltérő feltételekkel lehetséges a megkötött szerződések tartalmának jogszabály útján történő meghatározása - áll a dokumentumban.
MTI
