Az elképzelés szerint csak azok a bankok vehetnék igénybe a jegybanki hitelt, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a forrást továbbkölcsönzik az ipar, a kiskereskedelem területén vagy a szolgáltatási szektorban működő vállalkozásoknak.
Az EKB kormányzótanácsa 2011 decemberében és 2012 februárjában tartott refinanszírozási árverést a kereskedelmi bankok számára. A két aukción összesen több mint 1000 milliárd euró kölcsönt osztott szét a bankok között az euróövezeti jegybank hároméves lejáratra, egy százalékos kamattal.
A bankrendszerbe pumpált likviditás azonban nem talált utat a reálgazdaságba. A decemberi, 489 milliárd eurós kölcsönből a bankok 200-250 milliárd eurót költöttek kereskedelmi adósságaik törlesztésére, további 200 milliárdot az EKB-nak fizettek vissza korábbi, rövidebb lejáratú kölcsönökre. A fennmaradó 40-90 milliárd euró nagy részéből magas hozamú olasz vagy spanyol államkötvényeket vásároltak. Így hozamelőnyre tettek szert és csökkent az euróövezeti periféria országai által kibocsátott állampapírok akkor még fenntarthatatlanul magas, 7 százalék fölötti kamata. Az újabb aukciót hírek szerint 2014 elejére tervezi az EKB és rövidebb, 9 vagy 12 hónapos lejáratú hitelekre írja majd ki.
A pénzügypolitikai héjaként ismert Yves Mersch, az EKB igazgatótanácsának luxemburgi tagja kedden figyelmeztetett: nem szabad állandósulnia annak a politikának, hogy több likviditást nyújtanak a bankoknak, mint amekkorára azoknak szükségük van. Az EKB pénzesője után, 2012 márciusában a német jegybank is arra figyelmeztetett: világosan jelezni kell a bankoknak, hogy nem rendezkedhetnek be tartósan a pénzkínálat bőségére.
MTI
