4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Kohéziós Alapból és a hazai forrásokból finanszírozott, kiemelt szennyvíztisztítási projektek ellenőrzése alapján azt javasolja a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, hogy vizsgálja felül a víz- és csatornadíj állami támogatási rendszerét, és a szennyvíztisztítók szabad kapacitásainak felmérésével segítse a későbbi pályázatok elbírálását.

Az ÁSZ a szennyvíztisztítási projektek ellenőrzéséről készített összefoglalóját szerdán juttatta el az MTI-hez. A számvevők javasolták, hogy a környezetvédelmi tárca vezetője intézkedjen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Fejlesztési Igazgatóságán keresztül a jövőbeni projektek szakszerű költséggazdálkodása érdekében. Az ÁSZ az ellenőrzés kapcsán a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek azt indítványozta, hogy műszakilag megfelelően részletezett, reális költségeket figyelembe vevő projekteket fogadjanak el.

Az ÁSZ összegzése megállapítja: Magyarországon a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztés címén 591,5 milliárd forint uniós és hazai támogatásban részesültek az első ISPA támogatások megítélésének évétől, 2000-től 2008 végéig. Ebben az időszakban túlsúlyban volt a tisztán hazai források felhasználása, amely az uniós támogatások megjelenésével fokozatosan csökkent, majd 2007-től megszűnt. A szennyvízközmű fejlesztés 34,5 százalékban (204,3 milliárd forint összegben) az ISPA/Kohéziós Alap (a továbbiakban: ISPA/KA) társfinanszírozásával történt, 10 projekt keretében.

A 10 ISPA/KA projekt eredeti terveinek megvalósításával várhatóan  656 ezer köbméter/nap tisztító-kapacitás épül ki (a 2006. évi kapacitás 22 százaléka), 1164 kilométer csatornát építenek meg (a 2004. évi csatornahálózat 3 százalékát) és 30,5 kilométer csatorna rekonstrukciója valósul meg. Emellett 120 kilométer főgyűjtő építését és 95 kilométer főgyűjtő rekonstrukcióját, 95 ezer tonna/év új (iszap) komposztáló-kapacitás, valamint 1857 négyzetkilométer burkolat felújítását valósítják meg. A kedvezményezettek fele az EU Bizottsága jóváhagyásával új projektelemeket valósít meg, amelyeket 2010 végéig szintén be kell fejezni. A tízből két projekt befejezése a rendelkezésre álló uniós keretek teljes kihasználásával, a 2010. december 31-i határidőre kockázatosnak tekinthető.

Az ISPA/KA stratégiák által fejleszteni kívánt 50000 lakos feletti településekre, illetve a fővárosra és a megyei jogú városokra és agglomerációikra vonatkozó uniós kötelezettség - főként a szennyvíztisztítás fokát tekintve - az ez idáig megvalósult fejlesztésekkel még nem teljesül maradéktalanul minden érintett város esetében - a derogációt is figyelembe véve - a 2010. december 31-i határidőre, azonban 6 nagyváros támogatása folyamatban van és még további fejlesztési elképzelések is kidolgozás alatt vannak a 2007-2013. között rendelkezésre álló Kohéziós Alap keret felhasználására.

A 10 ISPA/KA projekt tervezett költsége összességében várhatóan 14 százalékkal (29,2 milliárd forinttal) fog növekedni. A kedvezményezettek a kibővült keret 76,1 százalékát kötötték le szerződéssel és 58 százalékát fizették ki 2009. június 30-i állapot szerint.

A projektek tartalma a helyi igényeknek megfelelően - főként az adott agglomeráció korábbi hazai fejlesztésétől függően - eltért, de a projektek minden esetben hozzájárultak, illetve hozzájárulnak a szennyvízkezelés javulásához, elősegítik az uniós előírásoknak való megfelelést.

A 10 ISPA/KA projekt tervezésére és megvalósítására kihatott, hogy azokat intenzív hazai fejlesztést követően és hazai fejlesztésekkel párhuzamosan, a hazai és az uniós források harmonizációja és összehangolása nélkül, pályázatarányos forrásbőség mellett, közbeszerzési szabálytalanságokkal és lekötetlen kapacitás-többletek kialakításával valósították meg.

Az ÁSZ jelentése megállapítja: a költséghatékonysági szempontok érvényesítése háttérbe szorult, ugyanakkor a forrásfelhasználás hatékonyságának kiemelt jelentőséggel kellett volna bírnia, mivel az ellenőrzött időszakban az ISPA/KA stratégia által érintett 24 nagyvárosból csak 10 város szennyvízközmű fejlesztése valósult, illetve valósul meg.

A projektek költségvetésének átlagosan 22 százalékát az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitel fedezte és annak tőke és kamatterhei növelték az államadósságot. A tervezési rendszerből hiányzott az egységes szempontrendszer. A közbeszerzések során a kivitelezők árai lényegesen eltértek a tervezett költségektől, a kivitelezők a tervezett költségek feléért, vagy másfél, háromszorosáért vállaltak kivitelezést.

MTI/Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!