4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Kohéziós Alapból és a hazai forrásokból finanszírozott, kiemelt szennyvíztisztítási projektek ellenőrzése alapján azt javasolja a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, hogy vizsgálja felül a víz- és csatornadíj állami támogatási rendszerét, és a szennyvíztisztítók szabad kapacitásainak felmérésével segítse a későbbi pályázatok elbírálását.

Az ÁSZ a szennyvíztisztítási projektek ellenőrzéséről készített összefoglalóját szerdán juttatta el az MTI-hez. A számvevők javasolták, hogy a környezetvédelmi tárca vezetője intézkedjen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Fejlesztési Igazgatóságán keresztül a jövőbeni projektek szakszerű költséggazdálkodása érdekében. Az ÁSZ az ellenőrzés kapcsán a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek azt indítványozta, hogy műszakilag megfelelően részletezett, reális költségeket figyelembe vevő projekteket fogadjanak el.

Az ÁSZ összegzése megállapítja: Magyarországon a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztés címén 591,5 milliárd forint uniós és hazai támogatásban részesültek az első ISPA támogatások megítélésének évétől, 2000-től 2008 végéig. Ebben az időszakban túlsúlyban volt a tisztán hazai források felhasználása, amely az uniós támogatások megjelenésével fokozatosan csökkent, majd 2007-től megszűnt. A szennyvízközmű fejlesztés 34,5 százalékban (204,3 milliárd forint összegben) az ISPA/Kohéziós Alap (a továbbiakban: ISPA/KA) társfinanszírozásával történt, 10 projekt keretében.

A 10 ISPA/KA projekt eredeti terveinek megvalósításával várhatóan  656 ezer köbméter/nap tisztító-kapacitás épül ki (a 2006. évi kapacitás 22 százaléka), 1164 kilométer csatornát építenek meg (a 2004. évi csatornahálózat 3 százalékát) és 30,5 kilométer csatorna rekonstrukciója valósul meg. Emellett 120 kilométer főgyűjtő építését és 95 kilométer főgyűjtő rekonstrukcióját, 95 ezer tonna/év új (iszap) komposztáló-kapacitás, valamint 1857 négyzetkilométer burkolat felújítását valósítják meg. A kedvezményezettek fele az EU Bizottsága jóváhagyásával új projektelemeket valósít meg, amelyeket 2010 végéig szintén be kell fejezni. A tízből két projekt befejezése a rendelkezésre álló uniós keretek teljes kihasználásával, a 2010. december 31-i határidőre kockázatosnak tekinthető.

Az ISPA/KA stratégiák által fejleszteni kívánt 50000 lakos feletti településekre, illetve a fővárosra és a megyei jogú városokra és agglomerációikra vonatkozó uniós kötelezettség - főként a szennyvíztisztítás fokát tekintve - az ez idáig megvalósult fejlesztésekkel még nem teljesül maradéktalanul minden érintett város esetében - a derogációt is figyelembe véve - a 2010. december 31-i határidőre, azonban 6 nagyváros támogatása folyamatban van és még további fejlesztési elképzelések is kidolgozás alatt vannak a 2007-2013. között rendelkezésre álló Kohéziós Alap keret felhasználására.

A 10 ISPA/KA projekt tervezett költsége összességében várhatóan 14 százalékkal (29,2 milliárd forinttal) fog növekedni. A kedvezményezettek a kibővült keret 76,1 százalékát kötötték le szerződéssel és 58 százalékát fizették ki 2009. június 30-i állapot szerint.

A projektek tartalma a helyi igényeknek megfelelően - főként az adott agglomeráció korábbi hazai fejlesztésétől függően - eltért, de a projektek minden esetben hozzájárultak, illetve hozzájárulnak a szennyvízkezelés javulásához, elősegítik az uniós előírásoknak való megfelelést.

A 10 ISPA/KA projekt tervezésére és megvalósítására kihatott, hogy azokat intenzív hazai fejlesztést követően és hazai fejlesztésekkel párhuzamosan, a hazai és az uniós források harmonizációja és összehangolása nélkül, pályázatarányos forrásbőség mellett, közbeszerzési szabálytalanságokkal és lekötetlen kapacitás-többletek kialakításával valósították meg.

Az ÁSZ jelentése megállapítja: a költséghatékonysági szempontok érvényesítése háttérbe szorult, ugyanakkor a forrásfelhasználás hatékonyságának kiemelt jelentőséggel kellett volna bírnia, mivel az ellenőrzött időszakban az ISPA/KA stratégia által érintett 24 nagyvárosból csak 10 város szennyvízközmű fejlesztése valósult, illetve valósul meg.

A projektek költségvetésének átlagosan 22 százalékát az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitel fedezte és annak tőke és kamatterhei növelték az államadósságot. A tervezési rendszerből hiányzott az egységes szempontrendszer. A közbeszerzések során a kivitelezők árai lényegesen eltértek a tervezett költségektől, a kivitelezők a tervezett költségek feléért, vagy másfél, háromszorosáért vállaltak kivitelezést.

MTI/Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!