Hangsúlyozta, a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is. A kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt - fejtette ki az államtitkár.
Tállai András rámutatott, hogy Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere és exportpiaca, Németország tavaly alacsony gazdasági bővülést ért el a gyenge külkereskedelmi egyenleg és az elmaradó beruházások miatt. Ennek tükrében kimondottan pozitív eredménynek nevezte, hogy a magyar külkereskedelem dinamikusan növekedett, az exportteljesítmény jelentősen emelkedett, amihez nagyban hozzájárult a járműgyártási termelés felfutása.
Tájékoztatása szerint Magyarország bruttó hazai összterméke 2013-ban 1,5 százalékkal bővült. A növekedési fordulatban szerepet játszott egyebek mellett a beruházások felfutása, a mezőgazdaság teljesítménye és a külső konjunktúra élénkülése - sorolta.
A politikus a gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatósága bizonyítékának tartja, hogy a fizetési mérleg masszív többletet mutat, és a költségvetési hiány is 3 százalék alatt maradt. Hozzátette, hogy tavaly már a belső kereslet is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, majd jelezte, hogy a beruházások - 5,2 százalékkal - és a lakossági fogyasztás - 0,2 százalékkal - egyaránt nőtt.
Megjegyezte, hogy a fogyasztás élénkülésében szerepet játszottak a rezsicsökkentések, valamint az is, hogy a foglalkoztatottság rekordszintű bővülésén keresztül emelkedtek a reáljövedelmek, és javult a fogyasztói bizalom. A beruházások számottevő bővülése pedig azért is kedvező - magyarázta -, mert a felépülő termelő és szolgáltató kapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést.
Az államtitkár elmondta: tavaly a mezőgazdaság, a feldolgozó- és az építőipar is bővült, a munkaerőpiacon pedig folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése.
A bérekről szólva Tállai András kiemelte, a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 3,4 százalékkal növekedett, majd emlékeztetett, hogy 2013-ban a félszuperbruttó kivezetésével érvényesült először tisztán az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer, ami a nettó bértömeg emelkedését okozta. Ezt figyelembe véve nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 4,9, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek - közölte. Tavaly évtizedek óta nem látott alacsony, 1,7 százalékos átlagos árnövekedést regisztráltak az országban - folytatta -, ami szintén visszavezethető egyrészt a rezsicsökkentésre, másrészt a globális olaj- és élelmiszerár-csökkenésre, valamint az alacsony külföldi inflációs környezetre.
Az államháztartásról elmondta: a 2013. évi pénzforgalmi hiány 819,9 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. Ezen belül a központi alrendszer hiánya az 1125,2 milliárd forintos előirányzathoz képest kedvezőbben, 932,8 milliárd forintra teljesült. A helyi önkormányzati alrendszer egyenlege a tavalyi költségvetési törvényben szereplő 15 milliárd forintos deficit helyett jelentős, 112,9 milliárd forintos többlettel zárt. A kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,4 százaléka lett - ismertette az adatokat.
A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2013. évi kiadása 6707,2 milliárd forintra teljesült, ami 1640 milliárd forinttal, mintegy 32,4 százalékkal több a 2012-es teljesítésnél - fejtette ki, megjegyezve, hogy a növekedés jelentős részét az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásai okozták. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 88,7 százalék volt - közölte.
A nemzetgazdasági tárca államtitkára arról is beszélt, hogy az előző évben a kifizetett uniós források a GDP több mint 5 százalékát tették ki, és kijelenthető, "az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladják a hozzájárulásunk összegét".
Végül a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjával kapcsolatban Tállai András elmondta: a Nyugdíjbiztosítási Alap a tavalyi évet 1,3 milliárd forint többletbevétellel zárta, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig mindössze félmilliárd forint volt.
MTI
