A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan professzora - aki már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot is - a londoni gazdasági napilap által közölt elemzésében kifejtette: ideje felismerni, hogy Görögország nemcsak likviditási válsággal, hanem fizetésképtelenségi válsággal is küszködik. Roubini szerint a pénzügyi segítség fejében vállalt görögországi takarékossági intézkedések a hazai össztermék (GDP) 10 százalékának megfelelő, "drákói" költségvetési kiigazítást igényelnek. Ez azonban meghosszabbítaná a görög recessziót, és a közadósság-ráta még így is a GDP 148 százalékával lenne egyenlő 2016-ban. Ha a görög államadósság ezen a szinten "stabilizálódna" is, az fenntarthatatlan lenne - írta a közgazdász professzor.
Roubini összevetette Görögország mai helyzetét a 1998-2001-es, rendezetlen törlesztési leállásba torkolló argentin válsággal, felidézve: Argentína GDP-arányos államháztartási hiánya a válság kezdetén 3 százalék volt, Görögországé 13,6 százalék; Argentína közadósság-rátája 50 százalék volt, Görögországé jelenleg 115 százalék és növekszik; Argentína GDP-arányos folyómérleg-hiánya annak idején nem haladta meg a 2 százalékot, Görögországé most 10 százalék. Mindezek alapján ha Argentína annak idején fizetésképtelen volt, akkor Görögország ma "fizetésképtelen a négyzeten vagy a köbön" - írta a keddi Financial Timesban Nouriel Roubini.
A professzor szerint vannak olyan vélemények, hogy a görög adósság-átalakítás komoly veszteségeket okozna azoknak az európai pénzintézeteknek, amelyek a görög közadósság zömét portfolióikban tartják. Azonban egy megelőző jellegű átalakítás korlátozhatná ezt a veszteséget, a halogatás viszont csak növelné. Az elemzés szerint Argentína és Oroszország 1998-as válsága egyaránt megmutatta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása nem veszi elejét a törlesztésképtelenné válásnak, sőt valójában még nagyobb kárt tud okozni az adott országnak és hitelezőinek abban az esetben, ha az előbbi fizetésképtelen.
Roubini szerint mindenképpen jobb lenne - akár kisebb mennyiségű közpénz felhasználásával is - rávenni a hitelezőket a csatlakozásra egy megelőző jellegű adósságállomány-átalakításhoz, mint a Görögországnak szánt 110 milliárd eurós IMF/EU-segélycsomag "elherdálása" a később egyébként is elkerülhetetlenné váló átalakítás kivédésének megkísérlésére. Görögország közadósságának rendezett körülmények közötti átalakítása elérhető és kívánatos mind az adós, mind hitelezői számára, és ha Európa nem akar mélyülő válságba kerülni, ez az átalakítás egyben elkerülhetetlen is - írta az amerikai közgazdász professzor a londoni üzleti napilapban. A görög adósság-átalakítást független londoni elemző házak is szinte biztosra veszik.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző cége - egyik legutóbbi világgazdasági prognózisában azt írta: éppen a hatalmas görög kiadáscsökkentési tervek miatt a görög GDP olyan mértékű visszaesésétől lehet tartani, hogy az ebből eredő államháztartási jövedelem-kiesés semlegesítheti a konszolidációs erőfeszítések hatását. További aggodalom forrása a lakossági tiltakozás, amely a kormányzati eltökéltség gyengüléséhez vezethet. Mindezek alapján az EIU londoni elemzői azt jósolják, hogy Görögország - valószínűleg 2012-ben, amikor "a piac erre már jobban fel lesz készülve" - rákényszerül adósságszerkezetének átalakítására.
MTI/Menedzsment Fórum
