A lap szerint azonban "Magyarország nem Görögország". Az EU-bizottság előrejelzése szerint a magyar közadósság-ráta az idén a hazai össztermék (GDP) 79 százaléka lesz, ami megfelel az uniós átlagnak - és messze elmarad a Görögországnak jósolt 125 százaléktól. Jóllehet a magánszektor erőteljes hitelfelvételei miatt a teljes küladósság magas, a szuverén nem fizetővé válás veszélye azonban csekély. Az új kormány széltében-hosszában azt a vádat terjeszti, hogy elődje manipulált számokkal tartotta 4 százalékon tavaly az államháztartási hiányt. Ennek a deficitnek a tartása nem kis teljesítmény volt, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság közben 6 százalékkal visszaesett. Itt azonban nem "görög stílusú trükközésről" van szó, hanem elsősorban arról, hogy miként könyveljenek el különböző kvázi-állami gazdasági egységeket - áll a Financial Times keddi szerkesztőségi cikkében.
A lap szerint a valóság az, hogy amennyit a Fidesz egyáltalán kifejtett gazdaságpolitikájából az egyébként jórészt más ügyekre összpontosító áprilisi választások előtt, abban is túl sokat ígért. Adócsökkentés és egymillió állás létrehozása, emellett a költségvetés kiegyensúlyozása - ezek összeegyeztethetetlen célok. A Fidesz abban is reménykedett, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU enged majd neki valamelyes költségvetési mozgásteret az idei évre megszabott 3,8 százalékos államháztartási hiánycélon túl, Orbán Viktort azonban múlt heti brüsszeli látogatása a jelek szerint "másról győzte meg". A Fidesznek most arra a kellemetlen tényre kell felkészítenie a magyarokat, hogy a növekedés elsőbbségéről szóló minden eddigi kijelentése ellenére ugyanazt a takarékossági pályát kell követnie, mint "szocialista vezetésű technokrata elődjének" - áll a londoni napilap írásában.
A Financial Times szerint a piac által a jobbközép párt elsöprő győzelmével kapcsolatban táplált kezdeti derűlátás komolyan károsodott. Orbán Viktor ugyanazt a bizonyos mértékig keménykezű populizmust mutatja, mint előző hivatali idejében. Ez nem csak az újbóli felvirágzásra tett ígéreteiben érvényesül, hanem a kormánynak a jegybank ellen vívott "lövészárok-háborújában", valamint a szomszédos országokban élő magyaroknak nyújtott "különleges kiváltságokban" is. A bizalom visszaszerzése nem napok alatt teljesíthető feladat. Orbán Viktor kormánya ezt kezdheti azzal, hogy olyan robusztus költségvetési intézkedéseket jelent be, amelyek esélyt adnak a hiány megtartására a 3,8 százalékos cél közelében.
A miniszterelnöknek emellett vissza kell fognia populizmusát és a politikában tanúsított "törzsi hozzáállását" is. Előző kormánya sok energiát fordított arra, hogy összebékítse "nacionalista ösztöneit" a NATO-val, az EU-val és a szomszédokkal folytatott együttműködés szükségességével. Orbán Viktor remélhetőleg gyorsan megtanulja, hogy manapság a gazdaságpolitikát nem lehet kizárólag a hazai népszerűség szempontjai alapján kialakítani, hanem nemzetközi támogatást is kell szerezni hozzá - fejeződik be a Financial Times keddi szerkesztőségi írása.
MTI/Menedzsment Fórum