Egyre inkább eluralkodik a piacon az az érzület, hogy az EKB - ha nem is csütörtöki ülésén, de idővel - 0,25 százalékra csökkentheti a már most is rekordalacsony, 0,5 százalékos euróövezeti irányadó rátát.
Elemzők szerint ugyanakkor önmagában a kamatcsökkentésnek nem lenne érzékelhető tényleges hatása. Az EKB régóta arról panaszkodik, hogy az alacsony kamatok nincsenek hatással az eurózóna gyenge pontjaira; továbbra is nagy az aggodalom az államadósságszintek és a visszafogott banki hitelezés miatt.
Az EKB közbeavatkozása azért is fontos lenne, hogy idei csúcsa alatt lehessen tartani az euró árfolyamát - mutatott rá Mansoor Mohiuddin, a svájci székhelyű UBS bankház devizapiaci főstratégája.
Csak attól, hogy egyre több találgatás jelent meg az euróövezeti alapkamat esetleges csökkentéséről, az euró 2 százalékot gyengült a dollárral szemben, de így is 1,35 dollár körül jár, és devizakereskedők szerint "extrém" lépésekre lenne szükség, hogy visszaálljon az 1,30 dollár körüli szintre.
Mohiuddin szerint ilyen lépés lehet az EKB részéről a negatív jegybanki betéti kamat, ami júniusban már szóba került a kormányzótanács ülésén. A bankok által az EKB-nál elhelyezett betétek utáni kamat jelenleg nulla százalék. Az EKB továbbá újabb, hosszú távú refinanszírozási műveletet hajthat végre - erre Mario Draghi EKB-elnök is utalt szeptember végén az Európai Parlamentben - vagy mennyiségi enyhítésbe kezdhet.
Az elemző ugyanakkor elismerte: a valutaövezeti jegybank csak végső esetben folyamodna ezekhez az intézkedésekhez. A piaci konszenzus szerint egyelőre az alapkamat csökkentésére is várni kell, egyes elemzőházak szerint egészen a jövő évig.
MTI
