Az idei kilátások ennél jóval kisebb ütemű, 2 százalék körüli növekedést valószínűsítenek - ezt tartalmazza a gazdaságkutató előrejelzése.
A kormány a múlt héten emelte 3,1 százalékra az idei GDP-növekedési várakozását.
Az MTI-hez eljuttatott elemzésben a kutatók úgy vélekednek: a beruházások várhatóan csak stagnálnak, a fogyasztás és az exporttöbblet viszont a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.
Összeérhet Moszkva és Sziriza
A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató. Az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja és a továbbra is alacsony olajár ösztönző hatású, a Fed kamatemelése pedig még várat magára, de a kockázati tényezők, amelyek elsősorban politikaiak, továbbra is jelentősek - hívta fel a figyelmet a GKI.
A korábbi két fő konfliktus, az ukrán-orosz szembenállás, illetve a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzása Görögországban akár "össze is érhet". Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok tartós konfliktus képét vetíthetik előre.
A fogyasztás lesz az idei növekedés motorja
Az idén a beruházások csak stagnálnak, a fogyasztás növekedése viszont gyorsul. A beruházások várhatóan változatlan szintjének oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, és főként az EU-forrásokból megvalósított beruházások visszaesése. Az átlagos reálkamat a Növekedési Hitelprogram hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni.
A beruházási ráta 2014-ben az előző évi 19,9 százalékról 21,3 százalékra emelkedett, 2015-ben azonban csökken. Idén a megszűnt inflációhoz igazodva a bérkiáramlás lassul, a reálkeresetek növekedése a 2014-es 3,2 százalékról 2-2,5 százalékra lassul. A nyugdíjak reálértéke - az eltűnt infláció miatt - 2015-ben már harmadik éve emelkedik, összesen közel 8 százalékkal. A fogyasztás dinamikája azonban a lassuló bérkiáramlás ellenére 2,5 százalék körülire gyorsul a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkenő hitelterhek hatására.
Az előrejelzés szerint 2015-ben visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban és a két kiváló után ezúttal átlagos évet feltételezve a mezőgazdaságban kell számítani, az ingatlanszektorban már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar és a kereskedelem fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz.
Az erős forint miatt még további kis csippentések lehetségesek
A munkanélküliségi ráta a december-február közötti időszakban az előző hónapokhoz képest emelkedett, ez a téli hónapokban természetes. Emellett jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás. Ezzel azonban megtört a munkanélküliségi ráta két éven át tartó, szezonális hatásoktól független csökkenése, ami nyilván nem független a választási év befejeződésétől. Idén a munkanélküliség és a foglalkoztatás már csak minimálisan javul, ez is főleg a közmunka további bővítése hatására.
2015-ben még sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. Egyes brókercégek és kisbankok bedőlése a megbízhatóbbnak tartott külföldi befektetési lehetőségek, valamint a hazai állampapírok mellett felértékelheti a banki eszközöket is. Az események mögött sejthető nem hatékony pénzügyi felügyelet jelentős kockázatot rejt. A pórul jártak kártalanítására nem elegendő az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektetés-védelmi Alap (BEVA) forrása, ráadásul a kártérítési kötelezettséget - a jogrendet súlyosan megsértve -kiterjesztik. Ez tovább terheli a pénzügyi szektor vétlen szereplőit, de minden bizonnyal költségvetési szerepvállalásra is szükség lesz - véli a GKI.
Az idén felgyorsult a defláció, az első negyedévben átlagosan 1 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az első félévben várhatóan fennmarad az árcsökkenés, a második félévben azonban már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban és áprilisban - hosszú szünet után - ismét kamatot vágott (1,8 százalékra). Az erős forint miatt még további kis csippentések lehetségesek - olvasható az elemzésben.
MTI
