A közlemény szerint a GVH a fogyasztói csoportok szervezésével és működtetésével foglalkozó Swiss Invest nyomtatott sajtóban 2010. június 11. előtt megjelent hirdetéseit vizsgálta.
A beérkező panaszok alapján feltételezhető volt ugyanis, hogy a fogyasztói csoportok szervezésével 2009 tavasza óta foglalkozó vállalkozás hirdetéseiben nem vagy nem egyértelműen adott információt e csoportok lényeges tulajdonságairól, vagyis arról, hogy az adott szolgáltatás belső hitelezéssel, a tagok befizetéseiből történik, és sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el, ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz jut. Azt sem mutatták be a hirdetésekben, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s azáltal a megszerezni kívánt dologhoz.
A fogyasztói csoport tagjai ugyanis vállalják, hogy meghatározott ideig meghatározott összeget fizetnek be havonta úgy, hogy az áruhoz jutás nem az első részlet megfizetésével egyidejűleg történik meg. Rendszeresen megrendezett közgyűléseken sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása következtében dől el, hogy a csoport résztvevői közül az adott alkalommal kik jutnak hozzá a vásárlási joghoz. A futamidő végén az a fogyasztó is hozzájuthat (adott esetben akár 15 év múlva) a vásárlási joghoz, akit a futamidő alatt nem sorsoltak ki, illetve aki nem tudott előtörleszteni.
A GVH megállapította: a fogyasztónak kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészletre utaló reklámok elolvasásakor a fogyasztó a reklám összhatása eredményeként arra a következtetésre juthatott, hogy a szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet havonkénti törlesztéssel fizet vissza. A nyomtatott sajtóban közzétett reklámok kivétel nélkül jogsértőnek minősültek.
Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok kapcsán. Ezek egyhangúan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége.
A GVH a bírságot 2 millió forintban, a versenytörvény alapján kiszabható legmagasabb összeghez közeli mértékben határozta meg. A Versenytanács súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő hirdetések közzététele több mint egy éven át, igen intenzíven, széles fogyasztói kört elérve zajlott.
MTI
