Nehéz és aggasztó hetet zártak a héten a világ értéktőzsdéi és pénzpiacai. Jelentősen gyengült az euró helyzete, árfolyama közel éves mélypontra zuhant a dollárral szemben, az eurózóna értéktőzsdéinek irányadó mutatói több hónapja nem látott mélypontra kerültek, az Egyesült Államokban továbbra sem stabilizálódott a munkaerőpiac, Kína pedig kénytelen visszafogni gazdaságát, nehogy túlfűtötté váljon.
Merkel már megmondta...
Számos vezető elemző szerint a globális gazdaság a jelenlegi válság új, harmadik fázisába lépett februárban. Ezt az jellemzi, hogy felerősödtek a vezető nyugati országok költségvetésének hiányával kapcsolatos gondok, miközben nőtt a veszélye annak, hogy csődhöz közeli helyzetbe kerül az eurózóna több országa.
A BBC a kialakult helyzettel kapcsolatban úgy vélte: kezd igaza lenni a német kancellárnak. Angela Merkel korábban arra figyelmeztetett, komoly veszélyeket hordozhat magában, ha a válságot úgy akarják megoldani, hogy államosítják a magánszféra adósságát, miközben új és olcsó hiteleket folyósít a számára az állam. Ez csak tovább mélyítheti a válságot - mondta Merkel az év elején.
12 milliárd dollár ment el válságkezelésre
A G7-ek, élükön az Egyesül Államokkal és Nagy-Britanniával, amelyeknek a pénzügyi szektora a leginkább sérült, ugyanakkor inkább azt szorgalmazták, hogy állami pénzekkel kell enyhíteni a válságon. A válság elleni küzdelemre 12 ezer milliárd dollárt költöttek a világ kormányai az elmúlt másfél évben.
Ennek kétségtelenül voltak kedvező hatásai, tavaly tavasztól stabilizálódni kezdett a helyzet, nyáron a vezető országokban már lassú gazdaságnövekedés indult el. Ennek a számlát azonban az állami költségvetésből fizették, aminek következtébe a deficit évtizedek óta nem tapasztalt szintre nőtt.
A hiány mértékével kapcsolatos aggodalom a héten különösen felerősödött, újabb válsághangulatot indított el a világon. Ennek középpontjába az eurózóna került, ahol különösen nehéz helyzetben van Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és részben Olaszország. Ezekben az országokban különösen elszabadult a költségvetési hiány, ezért a kormányok kénytelenek a külső piacokon kölcsönöket felvenni, nehogy kiapadjon az állami forrás.
Estek a tőzsdék, gyengült az euró
Mindez komolyan felerősítette a globális gazdaság növekedésével, és általában a helyzetével kapcsolatos aggodalmakat. Az a félelem, hogy a világgazdaság a válság újabb szakaszába lépett, csütörtökön a portugál tőzsde 5 százalékkal, a spanyol 5,9 százalékkal, a görög 3,3 százalékkal, az olasz börze pedig 3,5 százalékkal esett.
A tőzsdemutatók pénteken tovább gyengültek, bár az amerikai tőzsdéknek sikerült kisebb nyereséggel zárniuk a hét utolsó napját az előző napi záráshoz képest. A HSBC, a legnagyobb európai bank egyik szakértője szerint a befektetők egy része ma már nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy fizetésképtelenné válik adóssága után az eurózóna több országa.
Mindez meggyengítette az eurót. Szerdától kezdve folyamatosan csökkent az árfolyama a dollárhoz képest. Pénteken rövid időre 1,36 dollár alá került az euró, amely végül 1,3673 dolláron zárt a bankközi devizapiacon.
A G7 szerint már kifelé megyünk a gödörből
Vannak temészetesen olyan vélemények is, amelyek szerint nem ennyire aggasztó a helyzet. Az iparilag hét legfejlettebb ország (G7) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei tanácskozásának a résztvevői szombaton például arra következtetésre jutottak, hogy a világ kilábalóban van a gazdasági válságból.
Jim Flaherty, az értekezletnek otthont adó Kanada pénzügyminisztere úgy összegezte a tanácskozáson elhangzottakat, hogy sok pozitív jel mutatkozik, a neheze már mögöttük van, de a világgazdaság válság utáni helyreállítása még nem áll szilárd lábakon.
A tanácskozás résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy lépéseket tesznek a gazdasági fejlődés ösztönzésére, kiemelték a nemzetközi pénzintézetek tevékenysége megreformálásának a fontosságát, és összességében már a krízis lecsengése utáni teendőket is megvitatták.
