A GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatások tanulmánya a felnőtt magyar lakosságot pénzügyekkel kapcsolatos ismeretei alapján öt csoportba sorolja, melyek közül a legérdekesebb csoportok a: "szakértők", "érdektelenek", "ellenségesek". A kutatás eredményei szerint a felnőtt magyar lakosság mintegy húsz százaléka tekinthető "pénzügyi szakértőnek". Velük éles ellentétben, a lakosság egyhatoda érdektelen a pénzügyek iránt, míg további egyhatoduk érez teljes közömbösséget a bankokkal, pénzintézetekkel szemben.
A lakosság többi része további két csoportba sorolható. A felnőtt magyarok húsz százaléka "bizalmatlannak", de mégis rendszeresen bankolónak tekinthető, míg harmaduk az "átlagos bankolót" testesíti meg, aki banki szolgáltatásokat rendszeresen vesz igénybe, de ezen túl nem különösebben foglalkoztatják őt a pénzügyek, áll a társaság közleményében.
A pénzügyekhez leginkább a magas iskolai végzettségű, jó anyagi körülmények között élő személyek értenek. A válaszadók életkorát vizsgálva megállapítható, hogy a 20 és 40 év közöttiek ismerik ki magukat leginkább a pénzügyek terén. Az "ellenségesek" között - ezzel éppen ellenkezőleg - az alacsonyabb végzettségű, idősebb személyek szerepelnek. Sokan közülük budapestiek.
Megfigyelhető, hogy az "érdektelenek" csoportjában a fiatalok (15-19 évesek) vannak túlsúlyban, ami arra enged következtetni, hogy a pénzügyek iránti érdeklődés igazán csak az első kereső tevékenység megkezdése után ébred fel a magyarok körében.
A kutatás során vizsgált kérdésekre adott válaszok számos érdekes eredményt mutattak. Bizonyos célcsoportokban a bankválasztás már nagyon tudatos döntés. A "pénzügyi szakértők" - egytől ötig terjedő skálán - 4-esre értékelték annak jelentőségét, hogy melyik bankot választják pénzügyeik intézésére. Ezzel szemben az "ellenségesek" körében ez az átlag csak 2,3. A "pénzügyi szakértők" 4,4-re ítélték a bankok szolgáltatásainak modernségét Magyarországon. A pénzintézetekkel legkevésbé szimpatizálók körében ez az arány viszont csak 3,4.
