Jeórjiosz Papakonsztantinu egy athéni konferencián azt mondta, hogy legalább 1 milliárd euró bevételt várnak a magánosításból 2011-ben.
A görög államadósság a legmagasabb az eurózónában, a hazai össztermék (GDP) mintegy 125 százaléka, ami egyes számítások szerint 150 százalékra emelkedhet 2013-ra.
A privatizáció kiterjed a vasútra, a tengeri és légi forgalomra, a szerencsejátékra és a postára, de nem érinti villamosműveket, a távközlést, és a Hellenic Petroleum olajfinomítót.
Eladják az állami tulajdonban lévő vasúttársaság (OSE) 49 százalékát. A cég évente közel 1 milliárd euró veszteséget termel, adóssága mintegy 10 milliárd euróra rúg. A kormány azzal kívánja felkelteni a befektetők érdeklődését, hogy bezárja a veszteségesen üzemelő szárnyvonalakat és szerkezetátalakítást hajt végre.
Az athéni vízművekből (EYDAP) 23 százaléknyi hányadot, a szaloniki vízművekből (EYATH) 10 százaléknyi részt adnak el.
A kikötőket holding vállalatokba szervezik, amelyeket tőzsdére visznek. Az állam továbbra is a kikötők többségi tulajdonosa marad. A görög államnak 74 százalékos részesedése van a pireuszi kikötőben, amely a legnagyobb Görögországban, és a második legnagyobban, amely Szalonikiben van, az összes többi kikötő 100 százalékban állami tulajdonú.
A görög állam 55 százalékos részesedését az athéni nemzetközi repülőtérben bevezetnék a tőzsdére, míg a 40 százalékban tulajdonos német Hochtief építőipari cég 1995-ben kötött 30 éves koncesszióját meghosszabbítanák.
A kormány eladja 51 százalékos részesedését a Mount Parnes kaszinóban és értékesíti a Corfu kaszinót.
A tervek szerint Görögország 39 százaléknyi részesedést ad el a Hellenic Post postavállalatból, míg 51 százalékos többségi tulajdonészt megtart állami kézben.
Fenntartják ugyanakkor a 20 százalékos állami részesedését az OTE távközlési vállalatban, amelynek 30 százaléka a német Deutsche Telekom kezében van, és marad az 51 százalékos állami tulajdonhányad a nyereséges villamosművekben, illetve a 35,5 százalékos részesedés a Hellenic Petroleum olajfinomítóban.
MTI
