Az uniós statisztikai hivatal az államadósságra vonatkozó adatot is felfelé módosította, végleges becslése szerint a GDP 126,8 százalékát tette ki a görög állam adóssága 2009 végén. Az Eurostat tavasszal még 13,6 százalékos hiányt és 115,1 százalékos GDP-arányos államadósságot becsült.
A 2009-es költségvetést összeállító görög kormány eredetileg azzal számolt, hogy a deficit a 3 százalékos uniós határérték alatt marad. Ősszel azonban az októberi választások után felállt új kormány már úgy becsülte, hogy a deficit több mint 12 százalékra szökik fel. A bizonytalanság hatására Görögország az egész euróövezetet megrengető pénzügyi válságba süllyedt.
A görög adatokat fenntartásokkal kezelő Eurostat hónapokig elemezte a hiány alakulását. Hétfői beszámolójának megjelenése után az athéni pénzügyminisztérium közölte, hogy az idei hiány is nagyobb lehet a tervezettnél, nem 8,1 százalék, hanem valószínűleg 9,3 százalék lesz.
Ugyanakkor az új hiánycél azt jelenti, hogy Görögország a vártnál nagyobb mértékben faragja le a hiányt idén, a GDP 5,5 százalékát kitevő csökkentés helyett 6 százalékos deficitcsökkentést hajt végre - közölte a tárca, és hangsúlyozta, hogy nem kerül veszélybe a takarékossági erőfeszítések végső célja, továbbra is azzal számolnak, hogy 2014-re a hiány 3 százalék alá csökken.
Görögországot a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió (EU) és az Európai Központi Bank (EKB) 110 milliárd eurós hitele mentette meg a pénzügyi összeomlástól. A hitelezők hétfőn küldöttséget menesztettek Athénba a hitelcsomaghoz kapcsolódó megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére. Ettől a vizittől függ, hogy az ország megkaphatja-e a kölcsön soron következő, harmadik részletét.
Az IMF-EU-EKB hármas és a görög kormány megállapodása azt irányozza elő, hogy a tavaszi állás szerint 13,6 százalékos tavalyi hiány az idén 8,1 százalékra, jövőre pedig 7,6 százalékra csökkenjen.
A görög válság azt követően robbant ki, hogy a deficitcél tavaly őszi, szinte példátlan emelése miatt a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után rontották a görög adósbesorolást. A hitelminősítők azonban az osztályzatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszírozási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok manipulálásával vádolták a görög hatóságokat. A Fitch Ratings például már 2004 végén azt írta egy elemzésében, hogy a görög kormány kozmetikázza az államháztartási hiányadatokat, és valószínűleg az euróövezetbe is így sikerült bejutnia a dél-európai országnak.
MTI