Jeórjiosz Papandreu az Európai Parlamentben csütörtökön újólag hangsúlyozta: ez nem pénzkérdés, hanem arról szól, hogy valamiféle konkrét terv kerüljön napirendre, mivel ez elég lenne a spekulánsok elriasztására. Egyúttal megismételte: ha az EU nem tud megállapodni egy ilyen tervben, ez arra kényszeríti Görögországot, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) forduljon.
A március 25-26-i uniós csúcsértekezlet alapvető fontosságú lesz Görögország számára, mivel itt nyilvánvalóvá válik, hogy az európai partnerek akarják-e ténylegesen támogatni, vagy más megoldás után kell néznie.
Görögország már csak húsvétig tud várni, április elején az IMF-hez fordul segítségért, ha az uniós partnerekkel nem sikerül konkrét tervet kidolgozni - írta ugyancsak csütörtökön egy magas rangú athéni kormánytisztviselőre hivatkozva a The Wall Street Journal. "Még mindig az unióval kívánunk megoldást találni, de nem alakulnak jól az ügyek. Egy sor további forgatókönyv is elképzelhető, a legvalószínűbb ezek közül az együttműködés az IMF-fel" - idézte forrását a New York-i gazdasági lap.
Az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport hétfő este felvázolt ugyan egy támogatási eszközrendszert arra az esetre, ha mégis ki kellene húzni Athént a bajból, de ennek végleges jóváhagyását egy valamikori EU-csúcstalálkozóra hagyták - ezzel is azt üzenve a piacoknak, hogy a görög helyzet nem ad okot aggodalomra. E támogatási "B-terv" mibenlétét konkrétan nem ismertették - megfigyelők szerint azért, hogy bizonytalanságban tartsák a spekulánsokat. Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök - az Eurogroup elnöke - annyit árult el, hogy az euróövezet országai szükség esetén kétoldalú alapon segítenék ki Görögországot, és hogy a hitelgaranciák nyújtásának terve nem szerepel az elképzelések között.
Csütörtökön taxisok és benzinkutasok sztrájkolnak a tervezett adószigorítások miatt Görögországban, a taxisok délutánra terveznek tiltakozó felvonulást Athén belvárosában.
MTI