Gyenesei István szerint ahogy mindenkitől, úgy az önkormányzatoktól is áldozatokat követel majd a Magyarországra begyűrűző pénzügyi válság, és ezt elsősorban a bérek befagyasztásában érzékelik majd a közszférában dolgozók.
Az 1743 tagot számláló legnagyobb érdekvédelmi szervezet küldöttei előtt arról beszélt, hogy az eredetileg benyújtott, majd visszavont költségvetésben 1422 milliárd forint állami támogatást kapott volna a mintegy 3200 helyhatóság, ez mintegy 8,7 százalékos növekedésnek felelt volna meg az előző évi büdzséhez képest.
A visszavont költségvetésben mintegy 70 milliárd forint szerepelt önkormányzati bérfejlesztésre, a miniszter szerint várhatóan ezt az összeget, vagy ennek egy részét viszi majd el a válság hatása e területtől.
Álláspontja szerint ugyanakkor a települések dologi kiadásait nem érintheti a válság hatása, mert az önkormányzatok már így is rendkívül szoros gazdálkodásra kényszerülnek. Közölte, úgy látja, az önkormányzati szféra inkább elviselője lesz a válságnak, mint aktív befolyásoló tényezője.
Az önkormányzati miniszter szerint a hitelválság érinti a reformokat is. A krízis várhatóan felgyorsítja a reformfolyamatokat, azonban szűkíti is a lehetőségeket. Példaként említette a TÖOSZ-konferencia fő témáját, az Út a munkához elnevezésű programot. Gyenesei István szerint a válság kényszerhelyzetet jelent, így a segélyezési rendszer átalakítása nem kerül le a napirendről, ehelyett inkább felgyorsul a folyamat.
Jelezte ugyanakkor, csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az önkormányzatok új feladatokat kapjanak, ha ahhoz az állam hozzárendeli a megfelelő forrásokat is. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az önkormányzatok intézményi, szervezeti autonómiája rendkívül erős, ugyanakkor ehhez nem társul megfelelő "financiális", pénzügyi önállóság.
