Már az exportban sem bízhatunk?
Kedd reggel közli a KSH a harmadik negyedéves gazdasági növekedésre vonatkozó első becslést, melyet kíváncsian várnak a szakemberek. A második negyedévben év/év alapon 1,5 százalékos volt a növekedés, az első negyedévhez képest viszont már csak stagnálás volt megfigyelhető. A harmadik negyedéves részadatokat vizsgálva igen valószínűnek tűnik, hogy nem ebben a három hónapban "rugaszkodtunk el".
Azt már megszokhattuk, hogy a válság kitörése óta elsősorban a külkereskedelmi egyenleg húzza a magyar GDP-t, hiszen a belső fogyasztás egyelőre tovább gyengélkedik. A harmadik negyedévben azonban a külkereskedelem is megtorpanni látszott, hiszen a második negyedéves 473,6 milliárd forint után 447,7 milliárd forint volt a többlet. Vagyis a szeptemberi történelmi rekord is csak arra volt elég, hogy ne legyen még nagyobb a bukta. Így csak részben sikerült kompenzálni a júliusi gyenge külkereskedelmi adatot, akkor ugyanis mindössze 96,4 milliárd forint volt az export és az import különbsége.
A külkereskedelmi mérleg mellett a fogyasztás, a kormányzati kiadások és a beruházások alkotják keresleti oldalról a GDP-t, ezekről azonban kevesebb részadattal rendelkezünk. A fogyasztáson belül az látszott a júliusi és az augusztusi adatokban, hogy a kiskereskedelmi forgalom az előző negyedévhez képest - jelentős részben a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetések miatt - javuló tendenciát mutatott folyó áron. A szeptemberi adat egyelőre nem ismert, de forintban számolva júliusban és augusztusban több mint 100 milliárd forint volt a plusz áprilishoz és májushoz képest. Ugyanakkor ez hangsúlyozattan nyers adat, mindenféle kiigazítás (infláció, munkanaphatás, szezonális hatás) nélkül.
Ez tehát részben kompenzálhatja a gyengébb exportot, azonban a fogyasztásból a háztartások végső fogyasztására és a közösségi fogyasztásra nézve nincsenek havi részadataink.
Ugyanígy a beruházásra nézve is csak negyedéves számokat közöl a KSH, azok pedig majd csak a GDP-adat után jönnek ki. Viszonyítási alapként annyit megállapíthatunk, hogy a második negyedévben 8,1 százalékkal csökkentek a beruházások, és a harmadik negyedévben sem volt érezhető jele komoly élénkülésnek.
Összességében tehát az export alapján az valószínűsíthető, hogy a második negyedévhez képest csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, a kérdés csak az, hogy ezt tudta-e kompenzálni a fogyasztás (a reálhozamok kifizetése pozitív, a svájci frank szárnyalása negatíva irányban hathatott rá) és a beruházások élénkülése.
Előttünk a recesszió?
Ha esetleg a második negyedévhez képest csökkent július és szeptember között a magyar gazdaság teljesítménye, akkor akár már az idei év végére recesszióba csúszhat a magyar gazdaság. Ugyanis a közgazdaságtan szerint ha egymást követő két negyedévben csökkenést mutat a GDP, akkor recesszióról beszélhetünk. Erre pedig most van esély, hiszen a szakemberek a harmadik után a negyedik negyedévre sem várnak komoly javulást.
A 2011-es év egészére a szakemberek többsége 1,5 százalék körüli, vagy annál kicsivel nagyobb növekedést tart elképzelhetőnek. Mivel az első félévben 2 százalékos volt a bővülés tavalyhoz képest, ezért ha a vártnak megfelelő teljesítményt hoz a magyar gazdaság, akkor is visszaesés lesz a bővülés dinamikájában a második félévben. Egyedül a kormány tart már csak ki a 2 százalékos idei növekedési prognózisa mellett.
Hosszabb távon, a 2012-es növekedési prognózisokat tekintve sokkal nagyobb a szórás, hiszen ugyan a többség még mindig enyhe növekedésre számít, de az elemzők is a kockázatokra figyelmeztetnek a nemzetközi gazdaság lassulása miatt. A kormány hivatalos előrejelzése továbbra is 1,5 százalékos növekedést jelez előre, ami kifejezetten optimistának mondható a piachoz képest.
A legpesszimstábbak közé sorolható elemzőcégek, mint például a GKI már egy százalék körüli gazdasági visszaesést valószínűsítenek 2012-re. A legfrissebb előrejelzés szerint a Magyar Nemzeti Bank is már csak 0,6 százalékos növekedést tart valószínűnek 2012-ben, az Európai Bizottság pedig éppen a napokban csökkentette fél százalékra GDP-prognózisát.
Beke Károly
mfor.hu