Az Európai Bizottság által nemrég elfogadott UCITS IV. szabályozás teljesen új keretet ad az értékesítésnek és a portfóliókezelésnek. Sokan félnek ettől, de szerintem inkább a lehetőséget kell benne látni – mondta Benczédi Balázs, az ING Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
Egyszerűbb lett külföldi alapokat forgalmazni
Korábban az európai forgalmazási jogosítvány tette lehetővé a határokon átnyúló értékesítését a befektetési jegyeknek, ennek következtében alakultak ki európai központok, például Luxemburgban és Dublinban.
Egy ideje már Magyarországon sem engedélyköteles a külföldi alapok forgalmazása, csak be kell jelenteni a hazai felügyelet felé. Ha a hatóság úgy látja, hogy nem teljesülnek az előírt feltételek, akkor felfüggesztheti az alap forgalmazását.
"Az elmúlt években lényegesen egyszerűbb lett külföldi alapokat forgalmazni itthon, hiszen mostanra a dokumentációt be lehet adni angol nyelven, elektronikus formában is, és az elbírálás is lényegesen gyorsabb" - vázolta fel Csörgits Andrea, az ING Alapkezelő üzletfejlesztési igazgatója.
Nem tudni, mennyi pénz van külföldi alapokban
Arra nincs hiteles nyilvántartás, hány külföldi alapot forgalmaznak Magyarországon, illetve azokban mennyi pénz van. Az alapkezelők részéről ugyanis nincs rendszeres bejelentési kötelezettség, a külföldi statisztikák is ellentmondásosak - mondták az ING szakemberei.
Idén januári adatok szerint jelenleg 430 hazai befektetési alap van Magyarországon, melyek mellett a becslések szerint több mint ezer külföldi alapot regisztráltak. A teljes 3500 milliárd forintos magyarországi vagyonnak mintegy 30 százaléka lehet külföldi alapokban - vázolta fel Csörgits Andrea.
"Ezek a külföldi alapok főleg intézményi befektetők vagyonát kezelik, mindössze 10-15 százalék bennük a lakossági vagyon. Az ING esetében a külföldi alapokban 290 milliárd forint vagyon van" - mondta a cég üzletfejlesztési igazgatója.
Sok változást hozhat az új szabályozás
Az uniós direktíva egyébként viszonylag szabad kezet ad a tagállamoknak, így a magyar törvényhozásnak is abban, hogy pontosan milyen szabályozást fogadnak el, jelenleg a szakmai szereplők azon dolgoznak, hogy ezekbe a keretekbe beillesszék a hazai jogszabályt is.
A szakértők szerint a törvénymódosítás még az idén megtörténhet, hiszen 2011. június 30-ig alkalmazni kell az elfogadott uniós irányelvet. Ez vagy a tőkepiaci törvény módosítását, vagy pedig egy önálló befektetési alapokat szabályozó törvény megszületését jelentheti. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) most azért próbál mindent megtenni, hogy önálló törvény szabályozza a szektort.
"Az uniós irányelv sokkal könnyebbé teszi az alapok összeolvadását, akár országok között is, ez pedig azzal járhat, hogy átlagban nagyobb alapok jönnek majd létre. Emellett a cégek számára költséghatékonyabb lesz az alapok működtetése, hiszen nem lesz kötelező forgalmazókat alkalmazni, akár maguk is forgalmazhatják a befektetési jegyeket" - vázolta fel Csörgits Andrea.
Az ING esetében a vagyonkezelők mintegy 80 százaléka már most is Hágában van, a többi helyi piacon csak néhány, a helyi devizákat ismerő szakember és az értékesítők vannak - hangzott el a sajtóbeszélgetésen.
Kikerülték a diszkriminatív tbsz-szabályozást
A tartós befektetési számla (tbsz) szabályozása éppen a külföldi alapok számára volt diszkriminatív, hiszen csak forintban denominált eszközöket engedett elhelyezni a számlákon. Az ING viszont most forintban denominált külföldi alapokat tett elérhetővé, ezzel kikerülték ezt a szabályozást. "Ez a 11 eszköz nem új alap, hanem a luxemburgi alapok kapcsolódási pontjai, melyek az eredeti alapok minden jellemzőjét magukon viselik. Ezekkel igyekeztünk a teljes palettát lefedni" - mondta Csörgits Andrea. A cég képviselői hozzátették: jelenleg folyamatban van ezeknek az alapoknak a hazai bejegyzése, várhatóan június elején kezdhetik forgalmazni őket.
BK
