TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Magyarország mozgástere a globális válság miatt nagyon beszűkült, és nehéz lesz megtalálni azokat a kitörési pontokat, amelyeken keresztül ismét növekedési pályára állítható a gazdaság, mondta el az mfor.hu-nak Szabó László, az Ecostat gazdaságkutató intézet főtanácsadója. A szakember szerint szükség lehet a költségek csökkentésére és társadalmi önszerveződésre is.

Szabó László szerint Magyarország - amely kicsi és nyitott a világgazdaságra - inkább profitálhatott volna az elmúlt évek szabad tőke- és árumozgásából. Ez azonban olyan eladósodottsággal járt együtt, amely miatt a pozitív hatások szinte eltűntek. A protekcionalizmus felerősödése és bizalom hiánya oda vezethet, hogy nem tudjuk megújítani a külső hiteleinket, és "örökös IMF-országgá" (azaz a Nemzetközi Valutaalap folyamatos pénzügyi segítségére szoruló állammá – a szerk.) válunk, tette hozzá.

Mérséklődhet az energiafelhasználásunk is

Úgy véli, emiatt Magyarország a következő években nagyon rossz helyzetben lesz. Nehéz megtalálni azokat a pontokat, ahol a gazdaságot növekedési pályára lehet majd állítani. A globális válság miatt a magyar termékek értékesítési lehetőségei beszűkülnek, és saját mozgásterünk jórészt csak a költségcsökkentés irányában lehet. Szerinte például felvetődhet energiafelhasználásunk mérséklése is, mivel ennek GDP-re vetített aránya négy-ötszöröse a fejlett országokénak. Ezzel párhuzamosan szükség lehet az állami működés és a nagy elosztórendszerek racionalizására is.

Szabó László elmondta, hogy az 56-os generációhoz tartozik, és még emlékszik az akkori munkástanácsokra, amelyek vészhelyzetben társadalmi bizalmi alapon is képesek voltak az ország gazdaságának működtetésére. Úgy véli, bajainkon az segíthet, ha megindul valamiféle társadalmi önszerveződés és összefogás, amely szakmai alapon is képes – még válságos időkben is – meglévő tartalékaink feltárására és mobilizálására.

További lépések kellenek a válság ellen

Míg a jelenlegi válság már globális méreteket ölt, addig a 1929-33–as krízis még csak az ipari államokat érintette. Az akkori recesszió mélységét azért nehéz összevetni a mostaniéval, mert akkoriban még nem készültek az egész világra vonatkozó statisztikák.

Szabó László úgy véli: míg 1929-ben a kormányok rendkívül szerencsétlenül és nagyon kis szakértelemmel álltak hozzá a válsághoz, addig most sokkal aktívabban lépnek fel az egyes államok. Bár ennek eredményével még várni kell, hiszen nem tudni, mennyi realizálódik végül a bejelentett pénzügyi csomagokból. Továbbá a beavatkozások hatásfoka is ismeretlen - egyébként a legtöbb elemző azt mondja, hogy ezek a lépések még elégtelenek.

Bonyolítja a helyzetet, hogy vannak olyan országok - köztük hazánk is -, amelyeknek az ilyen intézkedésekre fordítható tartalékaik eléggé minimálisak lehetnek.

Úgy tűnik, a feltörekvő országok közül India és Kína nem fog recesszióba kerülni, de esetükben is komoly lassulással kell számolni. Megakadhatnak bizonyos fejlesztések is, aminek a későbbi hatása bizonytalan. Másrészt e két ország exportja kiszorulhat egyes piacokról, például könnyen eladhatatlanná válhat a feldolgozóipari termékek egy része az USA-ban és Nyugat-Európában. Ezért a jövőben Kína és India inkább belső piacaikra tud majd támaszkodni.

Globális rendszer kellene a tőkemozgások felügyeletére

A jelenlegi világgazdaság egyik kulcstényezője a kínai-amerikai kapcsolatrendszer, amely feltehetően átalakul majd a következő években. Az Ecostat szakértője szerint az USA kezdi felismerni, hogy nem lehet a végtelenségig hitelből fogyasztani - főleg, ha az nagyrészt importból származik. Sokak szerint ezért fel fog erősödni a protekcionalizmus, így idén megáll majd a világkereskedelem növekedése.

A tavaly ősz óta terjedő és mélyülő krízissel kapcsolatban sokan teszik fel a kérdést: maga a piacgazdaság omlott össze, vagy „néhány gengszter ellopta a pénzt”? Szabó László szerint egy klasszikus túltermelési válság lépett fel, amihez hozzájött a bankszektor ellenőrzésének gyengesége.

Ehhez társult, hogy a tőkemozgásokat ma már nem lehet nemzeti keretek közt felügyelni. Emiatt például a G20-ak szintjén is felvetődik már, hogy valamilyen globális rendszert kellene kidolgozni.

Varga M István

Menedzsment Fórum

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.