Az egy éve bemutatott Széll Kálmán Tervet több hónapos előkészítő munka előzte meg, Orbán Viktor 2010 októberében beszélt először arról, hogy a kormány átfogó reformcsomagot készít. A megszületett terv alapján 2012-ben 550 milliárd forintos egyenlegjavulást kellene elérnie a reformcsomagnak. Az azóta bejelentett további lépésekkel most nem számolunk, csak ezt az 550 milliárdot próbáljuk megkeresni. Ha a kormány által kommunikált 83 százalékos arányból indulunk ki, akkor mostanra 465,5 milliárd forintnyi tényleges egyenlegjavulás forrását kellene megtalálnunk.
Munkaerőpiac
Ezen a területen a Széll Kálmán Terv és a Konvergencia Program 195 milliárd forintos egyenlegjavulást irányzott elő 2012-re, az egész reformcsomagnak ez a legnagyobb eleme, vagyis nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy itt áll vagy bukik a Széll Kálmán Terv sikere. A 195 milliárd összesen hét intézkedésből jön össze, ezeknek készültségi fokát igyekszünk most sorra venni.
Az álláskeresési támogatás megszüntetésétől már az idén 27,2 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány, ezt érdemes összevonni a munkanélküli segély időtartamának harmadolásával, melytől 42,9 milliárdot reméltek előzetesen illetve a bérpótló juttatás 28 ezer forintról 22 800-ra csökkentésével, mely a tervek szerint 41 milliárdot hozna. Azért érdemes a hármat együtt kezelni, mert mindhárom az úgynevezett passzív támogatások körébe tartozik. Ezen a soron a 2012-es költségvetés 67 milliárd forintos kiadást tartalmaz a tavalyi 134,8 milliárddal szemben. Vagyis a tervezett 111,1 milliárd helyett "csak" 67,8 milliárdos egyenlegjavulás látszik elsőre, a kettő között máris 43,3 milliárd a különbség.
Az aktív munkaerőpiaci támogatások EU-forrásokra cserélésétől előzetesen 40,5 milliárd forintos megtakarítást remélt a kormány, ebben a tekintetben szintén a 2011-es és a 2012-es költségvetés számai adhatnak eligazítást. Tavaly a Munkaerőpiaci Alap összesen 86,7 milliárd forintot fordított aktív támogatásokra a közfoglalkoztatási kiadások mellett, ez az idei büdzsében 33,6 milliárdra csökkent. Vagyis itt még túl is teljesült a vállalás, hiszen 53,1 milliárd forintot sikerül faragni, ha minden jól megy. Ebből 43,4 milliárd valóban megjelent egy külön soron EU-s elő- és társfinanszírozás címszó alatt, míg a foglalkoztatási és képzési támogatások összege majdnem 13 milliárddal csökkent 2011-ről 2012-re.
Szintén érdemes egybevenni a családi támogatások nominális befagyasztását és a korábban több jogcímen felvett szociális kiadások csökkentését, mivel mindkét tétel a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadását érinti idén. Ezeken a tételeken összesen 33 milliárdot spórolt volna eredetileg a kormány, családi támogatásokra és különböző jogcímeken adható szociális támogatásokra pedig a tavalyi büdzsé 591,3 milliárdot költött, míg az ideiben 524,1 milliárd van előirányozva, vagyis itt a tervezettnél 34,2 milliárddal lehet több a megtakarítás.
A munkaerőpiacot érintő utolsó tétel a táppénzszabályok módosítása, melytől 10 milliárdos kiadáscsökkenést várt a kormány. A tavalyi büdzsé előzetesen 86,1 milliárdot irányozott elő ebből, azonban ez végül 65,5 milliárdra teljesült, vagyis már 2011-ben megkezdődött a lefaragás. Az idei költségvetésben 73 milliárd van erre a célra az Egészségbiztosítási Alapban, vagyis az eredeti tavalyi összeghez képest megvalósul a 10 milliárdos csökkenés, viszont a teljesítéshez képest nem.
Összességében a munkaerőpiac területén vállalt 195 milliárd forintos egyenlegjavulásból 198,1 milliárdot sikerült alátámasztanunk számokkal, vagyis ezeken a területeken 101,5 százalékos lehet a Széll Kálmán Terv teljesülése, ha minden az előzetes terveknek megfelelően alakul. Ugyanakkor a fentiekből az látszik, hogy az egyenlegjavulás nem az előzetesen tervezett formában valósul meg, hiszen bizonyos területeken intézkedésekkel nem sikerült hozni a számokat, míg mások túlteljesítették a célkitűzést.
Nyugdíjrendszer
Ezen a területen összesen 93 milliárdot spórolna idén a kormány, aminek tetemes része a rokkantnyugdíjazás szigorításából és felülvizsgálatából adódna, önmagában ez az intézkedés 88 milliárdot hozhat a tervek szerint. A kormány összesen mintegy 220 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas egészségi állapotát vizsgálná felül, és abban bízik, hogy közülük százezret sikerülhet visszaterelni a munkaerőpiacra.
Azonban éppen a közelmúltban írtunk arról, hogy február közepéig mindössze 78 259 fő kérte önként a felülvizsgálatát, aki pedig március végéig nem jelentkezik, az májustól elveszti ellátását. Költségvetési szempontból az is segítheti a kitűzött összeg megvalósulását, ha sokan nem jelentkeznek önként.
Ha a tavalyi és az idei költségvetési kiadásokat hasonlítjuk össze, akkor az látszik, hogy tavaly a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 685,1 milliárd forint volt előirányozva rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs ellátásra. Ezek az idén kikerülnek a Nyugdíjalapból, az Egészségbiztosítási Alap 342,3 milliárdot, míg a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap 303,7 milliárdot fordít erre a célra. Az összesen 646 milliárdos kiadás ugyan 39,1 milliárddal elmarad a tavalyitól, de ez 48,9 milliárdos elmaradást jelent a Széll Kálmán Tervben vállaltakhoz képest. Vagyis mi a mostani számításokhoz ezt fogjuk alapul venni.
A nyugdíjrendszer területén még két kisebb tétel szerepel 2012-re: egyrészt a nyugdíjak inflációkövető emelésétől 3 milliárdot, a fegyveres testületek speciális szabályainak eltörlésétől pedig 1,5 milliárdot várt a kormány. Mindkét területen elfogadta a parlament a szükséges jogszabályokat, azonban előzetesen nagyon nehéz megjósolni, hogy valóban annyit hoznak-e, mint amennyi be volt tervezve. De mivel ez a két tétel eltörpül a teljes Széll Kálmán Terv mellett, ezért most megelőlegezzük a kormánynak, hogy sikerül hozni a várt kiadáscsökkenést.
Ezekkel összesen a nyugdíjrendszer területen 44,1 milliárdos kiadáscsökkenés valósulhat meg, ami jelentősen elmarad a vállalt 93 milliárdtól, számszerűsítve itt 47,5 százalékos arányt sikerült alátámasztanunk számokkal.
Közösségi közlekedés
Az állami közlekedési vállalatok hatékonyabbá tételével 45 milliárd forintot spórolna idén a kormány, azonban talán ez az a terület, ahol az intézkedések a legkevésbé vannak egyelőre alátámasztva. Például már január elsején fel kellett volna állnia a Nemzeti Közlekedési Holdingnak, mely a MÁV-ot és a Volán-társaságokat tömörítette volna, ezzel az összevonással 5 milliárddal lehetett volna csökkenteni a kiadásokat. Ebből egyelőre semmi nem valósult meg, ezért ezt az 5 milliárdot nem tudjuk "jóvá írni" a kormánynak.
A MÁV adósságrendezésétől és hatékonyságjavításától 30 milliárdos egyenlegjavulást várt a kormány, azonban egyelőre ez is csak részben valósult meg. Ugyan tavaly év végén átvállaltak 64 milliárd forintnyi adósságot a vasúttársaságtól, de ez csak töredéke volt a 2010-es 239 milliárdos hosszú lejáratú adósságállománynak. A hatékonyságjavítás egyelőre sehol sem tart, bár egyre többet hallani a járatok ritkításáról, de hivatalosan nincs döntés. A fentiek függvényében ennél a tételnél jóindulattal megszavazunk egy 5 milliárdos lefaragást az adósság egy részének átvállalása miatt, a többi 25 milliárdot nem látjuk alátámasztva.
További 10 milliárdot kellene hoznia a Széll Kálmán Terv alapján a közlekedési kedvezmények felülvizsgálatának és az új tarifarendszernek, azonban erről sincs semmilyen érdemi információ. Ha ragaszkodik ehhez a területhez a kormány, akkor hamarosan lépnie kellene és csökkenteni a kedvezményeket vagy szűkíteni az igénybe vevők körét, különben búcsút mondhat a tervezett megtakarításnak.
Összességében a közösségi közlekedés területén áll talán a legrosszabbul a reformcsomag, a vállalt 45 milliárdos kiadáscsökkenésből mindössze 5 milliárdot látunk alátámasztva, vagyis 11 százalékosra értékeljük a Széll Kálmán Tervnek ezt az elemét.
(folyt. köv.)
Cikkünk hétfőn megjelenő második részében a fennmaradó reformokat vesszük sorra, illetve elkészítjük a Széll Kálmán Terv összegzését, amiből kiderül, hogy valóban 83 százalékos teljesülésnél tart-e.
Beke Károly
mfor.hu
