Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János és Gerhardt Ferenc hétfő délután vesz részt először a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntésében, majd április végéig csatlakozik hozzájuk Kocziszky György is. Március elején kikerült viszont a monetáris tanácsból Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit, mivel az ő mandátumuk lejárt.
Új arcok a teremben
Az első két tagot, Bártfai-Máger Andreát és Gerhardt Ferencet március 7-én választották meg a monetáris tanács tagjává, a megbizatásuk március 21-től hat évre szól. Ezt követően március 21-én az Országgyűlés Cinkotai János és Kocziszky György jelölésére is rábólintott, utóbbi megbizatása azonban csak április 5-től lép hatályba, ő ma még nem dönthet.
Bártfai-Máger Andreának és Gerhardt Ferencnek van jegybanki tapasztalata, és mindkettejüké abban az időszakban kezdődött, amikor Járai Zsigmond volt az MNB elnöke. Bártfai-Mager Andrea 2001 és 2007 között volt a jegybanknál, előbb főosztályvezetőként, majd a pénzügyi stabilitási terület vezetőjeként, míg Gerhardt Ferenc 2005 és 2007 volt a banküzemi szakterület vezetője.
"A függetlenség számomra érték" - hangsúlyozta parlamenti meghallgatásán Bártfai-Máger, hozzáfűzve, hogy az MNB 2005-2007 között valamennyi pénzügyi stabilitási jelentésében felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira. Gerhardt Ferenc is szakmai függetlenségét emelte ki. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint óriási veszélye van annak, ha valaki nem olyan valutában vesz fel hitelt, amelyben nincs jövedelme. Gerhardt Ferenc utalt rá, hogy a jegybanktörvény első helyen a forint értékállandóságának megőrzését jelöli meg az MNB feladataként, második helyen pedig a kormány gazdaságpolitikájának támogatását, amely az ország javát is szolgálja.
Cinkotai János elsősorban az inflációval foglalkozott az elmúlt évtizedekben, ez a szakterülete. A parlamenti bizottság előtt kiemelte, hogy az infláció mindig a kisembereket sújtja a legnagyobb mértékben, ezért is kell küzdeni ellene. Ismertette elemzését, amely szerint 1990-2010 között a fogyasztói árszint 13-szorosára nőtt, ezen belül a földgáz ára negyvenszeresére, az áram harmincszorosára, a vízdíj 122-szeresére, a csatornadíj kétszázszorosára emelkedett. Hozzáfűzte azt is, hogy az említett áremelések egy része nem volt indokolt. Cinkotai egyébként eddig is az MNB-ben dolgozott: Simor András külső tanácsadója volt.
A negyedik új tag, aki most még nem szavazhat, Koczinszky György, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja. Ipargazdaságtannal, majd a kilencvenes évektől a makrogazdaság, illetve a reálkonvergencia kérdéseivel foglalkoztam - közölte Kocziszky György a meghallgatásán.
Nem várható gyökeres fordulat
A szakemberek szerint nem várható komoly fordulat az MNB kamatpolitikájában az új tagoknak köszönhetően, bár a kormány az elmúlt hónapokban többször kritizálta a jegybankot, hogy a 2008-as válság után nem csökkentette elég gyorsan az alapkamatot. Ugyanakkor az elemzők azt emelik ki, hogy az új tagok keze is meg lesz kötve, hiszen nem mehetnek szembe a gazdasági folyamatokkal.
Parlamenti meghallgatása után az újságíróknak Gerhardt Ferenc is azt jósolta, hogy a közeljövőben maradhat a jelenlegi 6 százalékos kamatszint, a szakember az inflációt jelölte meg az egyes számú ellenségnek, utalva az MNB legfontosabb feladatára a forint értékállandóságának megőrzésére.
Jön az új inflációs jelentés is
Most esedékes az MNB új inflációs jelentése is, melynek fő számait általában a hétfői kamatdöntést követően ismertetik, majd szerdán mutatják be a teljes jelentést. A jelentés készítésének módja azonban változik: most először az inflációs cél eléréséhez szükséges kamatpálya kerül felvázolásra.
"Bízunk abban, hogy az MNB elemzői stábja az új modell segítségével támogatni tudja a monetáris politika irányítóit, így a monetáris tanács vezetője sokkal több előremutató jelzést, kommunikációt ad a nyilvánosság számára a várható kamatpolitikáról" - jelezte Csermely Ágnes, a jegybank igazgatója. Elmondta azt is, hogy a stáb által készített kamatpályát a nyilvánosság számára továbbra sem teszik közzé az inflációs jelentésben, de annak publikálásakor szóban ismertetik, hogy milyen kamat- és árfolyampálya alapján készült az előrejelzés.
Idén 3,3 százalékos infláció várható éves átlagban, tehát az áremelkedés üteme meghaladja a tartós és gyors növekedést leginkább elősegítő három százalékos inflációs célt - áll a novemberben ismertetett legutóbbi inflációs jelentésben.
A jelentés megállapítja azt is, hogy a magyar gazdaság az év elejére túljutott a közel két évig tartó recesszión. A kilátásokat döntően a külső környezet és a költségvetési intézkedések alakítják, amelyek alapján 2011-ben 3,1, míg 2012-ben négy százalékos növekedésre számít a jegybank.
Beke Károly
mfor.hu
