Benyújtotta a kormány az elvárt adó pótlására megalkotott módosító javaslatot. A tervezet mellé, amely a társasági adót, a személyi jövedelemadót és az adózás rendjét módosítja, egy sürgősségi javaslatot is mellékelt a kormány, ami mihamarabbi tárgyalást igényel. Ez azt jelenti, hogy május első hetében akár meg is szavazhatja az Országgyűlés a javaslatot. Az új szabályok júliustól érvényesek.
A korábbi híreknek megfelelően de facto nem lesz új adónem bevezetve: az elvárt adó helyett egy elvárt jövedelemnek, pontosabban elvárt nyereségnek kell eleget tennie az adózóknak, ellenkező esetben nyilatkoznia kell az adóhatóságnak. A javaslat szerint minden vállalkozásnak és egyéni vállalkozónak el kell érnie egy minimum nyereséget, ami a beszerzett áruk költségével csökkentett árbevétel két százaléka. Ha a vállalkozás ezt nem képes produkálni, két lehetőség közül választhat.
Fizet vagy nyilatkozik
Vagy befizeti a társasági adót (vállalkozói jövedelemadót) a korrigált bevétel két százaléka után, vagy bevallásában egy kiegészítést tesz. Ebben a kiegészítésben részletesen be kell számolnia a vállalkozás bizonyos tranzakcióiról, mint például a bérleti díj, személyi juttatások. Emellett fel kell sorolni a legnagyobb beszállítókat (az üzlet összegével együtt), a legnagyobb alvállalkozókat és a legnagyobb evás üzletfeleket.
Az elvárt nyereség mértéke egy 60 millió forint árbevételű cégnél az alábbiak szerint alakul. Tegyük fel, hogy az arányosítás (vagy közbenső mérleg) alapján a második félévre 30 millió forint árbevételről van szó. Ebből a beszerzett áru értékét le lehet vonni. Ha ez tízmillió forint, akkor az elvárt nyereség húszmillió forint két százaléka lesz, vagyis 400 ezer forint. A fizetendő adó pedig 16 százalékos társasági adóval számolva 64 ezer forint.
Ha a társaság például szolgáltató, akkor nem korrigálhatja bevételét a beszerzett áruk értékével. Ebben az esetben - szintén 30 millió forintot alapul véve - a minimum nyereség 600 ezer, az adó pedig 96 ezer forint lesz. A kereskedő és szolgáltató szektor ilyen formájú megkülönböztetése szakértők szerint aggályos lehet, hiszen a szolgáltatók sokkal kisebb költséghányaddal dolgoznak, mint a kereskedők.
Arányosít vagy mérleget készít
Ha egy cég úgy dönt: inkább vállalja az adófizetést a minimum nyereség után, kétféleképpen járhat el. Egyrészt a 2007-ben elért korrigált árbevételét arányosíthatja, és úgy fizethet adót - az arányosítás számít, hiszen az adót csak a második félév eredménye után kell fizetni.
A másik megoldás az, hogy június harmincadikával egy közbenső mérleget készít a társaság.
APEH-ellenőrzés és becslés
A kiegészítő nyilatkozat a bevallás része - áll a módosító javaslatban. Ez azt jelenti, hogy annak valóságtartalmáért ugyanúgy felelősséget kell vállalni, mint a bevallás adataiért. Vagyis nem éri meg hamis adatokat szerepeltetni a nyomtatványban. Ezt fél óra alatt is ki lehet tölteni a főkönyvi adatok alapján - mondta a minap Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón, aki egy hétköznapi könyvelővel tesztelte le a nyomtatványt.
A nyomtatványt az adóhatóság kockázatelemzésnek veti alá, majd - ha a "kockázatelemzés eredménye alapján valószínűsíthető, hogy fennáll az adóelkerülés veszélye" - kiválasztja ellenőrzésre a vállalkozásokat. A vizsgálat elsősorban "az adózó irataira terjed ki". A vizsgálat során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági eseményekre helyezik a hangsúlyt, illetve arra, hogy a ráfordítások valóban a társaság érdekében történtek-e.
Ennek következtében, ha kiderül, hogy az ellenőrzés alá vont társaság nem a valós adatok alapján készítette el bevallását, az adóhatóság becsléssel állapíthatja meg a be nem fizetett adót. Ezek a rendelkezések a július 1-jei hatályba lépést követő vizsgálatokra és ügyekre érvényesek.
F. Szabó Emese
