A jegybank szakemberei elkészítették Magyarország pénzforgalmi térképét, mely több érdekességgel szolgált Kiderült például, hogy még mindig rengeteg olyan település van hazánkban, melyeken egyáltalán nincs bankfiók vagy takarékszövetkezet.
A települések harmadán hiába keressük a bankot
Egy korábbi felmérés szerint az emberek számára a bankválasztásnál az egyik legfontosabb szempont a bankfiók közelsége. Az utóbbi öt évben komoly fióknyitási hullám jellemezte a magyar piacot, ezzel nemzetközileg sem állunk rosszul a fiókok számát tekintve – hangzott el az MNB hétfői sajtóbeszélgetésén.
„Jelenleg a magyar települések mintegy harmadán nincs sem bankfiók, sem takarékszövetkezet” – vázolta fel a tanulmány egyik fontos tanulságát Helmeczi István, a jegybank szakembere. Ezek a kis települések túlnyomó részben az Észak-Alföldön vagy a Dél-Dunántúlon vannak, ott sok helyen csak a postai POS-terminálokon juthatnak készpénzhez az emberek.
„A teljes fizetési forgalom 29 százaléka Budapesten belül bonyolódik, emellett a vidéki városoknak is az átlagosnál erősebb a kapcsolatuk a fővárossal” – tette hozzá a szakember. A pénzforgalmi adatokat vizsgálva az is megállapítható, hogy a tranzakciók fele 50 kilométeren belül történik, a távolság növekedésével pedig fokozatosan csökkennek a gazdasági kapcsolatok.
A csoportos átutalások tekintetében még erősebb a főváros dominanciája: ebben a fizetési módban az átutalások 86 százaléka budapesti számlára érkezik. Vidéken a klasszikus közműszolgáltatóknál kevésbé terjedtek el a csoportos beszedések.
„Megfigyelhető, hogy a régiók csak statisztikailag léteznek, gazdaságilag nincs erős kapcsolat a megyék között. A legtöbb esetben a megyeszékhely játszik kiemelkedő szerepet a pénzforgalomban” – tette hozzá Helmeczi István.
A nemzeti bank szakemberei vizsgálták a pénzforgalmat a hét napjain is, ebből az derült ki, hogy az átutalásokat tekintve a hétfő a legerősebb nap, pénteken pedig az átlagnál kisebb a forgalom. A napokon belüli forgalmat vizsgálva megfigyelhető a munkakezdés, az ebédszünet és a munkaidő vége, melyek rendre befolyásolják a pénzforgalmat.
Mobil, internet: nem terjedt el tömegesen
Szintén hétfőn mutatták be az MNB legfrissebb tanulmányát az innovatív fizetési megoldásokról, melyek helyettesíthetik a készpénzt. Ebbe a körbe tartozik például a mobiltelefonos vagy az internetes fizetési mód. „Ezek a fizetési megoldások egyelőre nem terjedtek el tömegesen, nem csak itthon, de világviszonylatban sem” – vázolta fel Divéki Éva, a tanulmány egyik szerzője. A szakember hozzátette: az utóbbi évtizedek egyetlen tömegesen elterjedt innovációja a bankkártya volt, mely mára már nem számít innovatív fizetési megoldásnak.
A mobilfizetés állhat talán a legnagyobb jövő előtt, hiszen rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, melyek a sikerhez szükségesek. Ilyen például a személyhez kötöttség és az azonosítás, illetve a valós idejű kommunikáció.
Magyarországon a mobiltelefonos fizetés keretében legtöbbször a telefonhoz kapcsolódó szolgáltatásokat (csengőhangot, játékot) vásárolnak az emberek, ezek leggyakrabban SMS-alapú szolgáltatások. A legnagyobb átlagos érték azonban a szolgáltatások vásárlásakor figyelhető meg, ebbe a kategóriába sorolható például a parkolás kifizetése mobiltelefonnal.
Az internetes fizetés az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít, 2008 utolsó negyedévében például már több mint tízmillió internetes tranzakció volt több mint 5000 milliárd forint értékben.
MTI/Menedzsment Fórum
