Több a gazdag felajánló, mint a szegény
Évente nagyjából ugyanannyi magánszemély dönt úgy, hogy felajánlja adója egy százalékát. (Számuk évek óta 1,3-1,4 millió.) Ehhez képest a befolyt összeg évente egyre több - hiszen a személyi jövedelemadó-tömeg is folyamatosan emelkedik. A statisztikák szerint minél nagyobb valakinek a jövedelme, annál szívesebben rendelkezik az egy százalékairól.
Akik 650 ezer és 1,5 millió forint közötti jövedelemmel rendelkeztek, nem erőltették meg magukat: az 1,8 millió potenciális felajánló közül mindössze 457 ezren nyilatkoztak. Ehhez képest a 234 ezer, négymillió forint feletti jövedelmű állampolgár közül 166 ezren töltötték ki a nyilatkozatot.
A legkisebb nyilatkozói arány a 650 ezer forint alatti jövedelműeknél tapasztalható: 1,2 millió ember közül csak 87 ezren rendelkeztek. Hozzá kell tenni azonban, hogy közülük sokan nem is tudták volna felajánlani egy százalékukat, mert nem volt adófizetési kötelezettségük - hiszen a minimálbért nem terheli jövedelemadó.
A büdzsébe megy a maradék
Aki nem rendelkezik egy plusz egy százalékáról, az lényegében a költségvetésnek ajánlja fel a szóban forgó összeget. A szabályok szerint ugyanis a fel nem ajánlott egy százalékok automatikusan a központi költségvetésbe folynak. Hasonlóképpen a közös fazékba kerülnek azok az egy százalékok, amelyeket felajánlottak ugyan, ám valami hiba csúszott az ügymenetbe.
Ide tartozik például, ha az alapítvány nem felel meg a kritériumoknak - mondjuk nincs még hároméves. Akkor is elvész a felajánlás, ha a magánszemély adott ugyan bevallást, de az adót magát nem fizette meg. Olyan extrém eset is előfordult, hogy a magánszemély rendelkezett egy százalékairól, de bevallást nem nyújtott be. Természetesen ezek a "felajánlások" sem érvényesek.
F. Sz. E.
