Bár a görögök továbbra sem kértek nemzetközi segítséget, egyre több jel utal arra, hogy az EU tagállamai egy mentőcsomaggal mögéjük állnak. Néhány hete már mindenki szinte biztosra vette a megállapodást, azonban a bejelentés elmaradt. Éppen ezért most is érdemes óvatosan kezelni a BBC értesüléseit.
Hitel és garancia
Gavin Hewitt, a BBC brüsszeli tudósítója úgy értesült, hogy a készülő görög mentőcsomagban hitel és garanciavállalás is szerepel, melyeket abban az esetben használhatna fel Görögország, ha önállóan nem tudná finanszírozni költségvetési hiányát. A brit csatorna munkatársa hozzátette: az EU pénzügyminiszterei legkorábban hétfőn hozhatják meg a végső döntést a csomaggal kapcsolatban.
Korábban arról is lehetett hallani, hogy ha az Unió nem áll a görögök mellé, akkor végső esetben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is fordulhatnak hitelért.Az azonban Európának is hatalmas kudarc lenne, valószínűleg ezért erősödtek most fel a mentőcsomaggal kapcsolatos hírek.
A hét első felében az Egyesült Államok felé is tett egy lépést Görögország, hiszen Jorgosz Papandreu miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Barack Obama amerikai elnökkel. Ugyan pénzügyi mentőcsomagról nem esett szó, de könnyen lehet, hogy Papandreu puhatolózott, kihez fordulhat ha az EU nemet mond.
A BBC szakembere úgy értesült, hogy a most képbe került mentőcsomag mögött elsősorban Németország és Franciaország állna, Nagy-Britannia és a többi eurózónán kívüli tagállam viszont nem szállna be pénzzel. Korábban éppen Németország ellenkezése hiúsította meg a görögök megsegítését, azonban uniós szakemberek szerint lassan a németeknek is bele kell nyugodniuk, hogy több milliárd euróba fog kerülni a görögök és közvetetten az eurózóna megmentése.
Elszállt a hiány
Görögország legnagyobb problémája, hogy magas az államháztartás hiánya, ráadásul ez magas államadóssággal is társul. A deficit tavaly 12,7 százalékos volt, az adósságuk pedig a GDP 112,6 százaléka. A görögök már korábban vállalaták, hogy idén 8,7 százalékra mérséklik a hiányt, 2012-ig pedig fokozatosan az Unió 3 százalékos előírása alá. Ennek érdekében komoly megszorításokat jelentett be a görög kormány, ezek azonban országos tiltakozásokhoz, sztrájkokhoz vezettek.
A parlamentben múlt héten pénteken megszavazott csomag részeként egyebek között befagyasztják a nyugdíjakat, létszámstopot rendelnek el a közszférában és összesen 360 millió euró értékben csökkentik a közszolgáltatásban dolgozók bérét és juttatásait, és számos bevételnövelő intézkedést is bevezetnek, például 2 százalékponttal emelik az általános forgalmi adó mértékét, a dohánytermékek, italok és az üzemanyag adóját pedig alig néhány héten belül már másodszor növelik.
Egy esetleges mentőcsomag nem jelentené azt, hogy egy csapásra megoldódna minden probléma, hiszen éppen a németek korábbi ellenkezése miatt valószínűleg kemény feltételek mellett juthatna csak a pénzhez Görögország. Azaz a megszorításokat nem vonhatná vissza a kormány, sőt, könnyen lehet, hogy további kiadáscsökkentéseket kéne végrehajtania.
Az elmúlt hetekben a görög adósságválság miatt az euró helyzete is megingott, sokan ezért tartják elkerülhetetlennek egy mentőcsomag megszavazását. Ráadásul a görögök után már a spanyol, a portugál és az olasz adósság miatt is aggódnak a szakemberek, egy hasonló csomag számukra is megnyugtató lenne, mivel azt közvetítené, hogy az EU kész a bajba jutott országokat megsegíteni.
Menedzsment Fórum
