Az APEH által kezelt államháztartási bevételek összességében mintegy 5 százalékkal maradtak el az előző évi teljesítéstől. A bevételek csökkenésében szerepet játszott a gazdasági válság, de az adóterhelés szerkezetének évközi átalakítása is, közölte a hatóság. Az APEH adójellegű bevétele 2009-ben - a magánnyugdíj pénztárak részére beszedett 354,5 milliárd forinton túlmenően - összességében 8341 milliárd forint volt, amely az államháztartás adójellegű bevételeinek 81 százaléka.
A kiemelt adókból és járulékokból 2009. évben 5,1 százalékkal, 429,7 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyt be, mint az előző évben. A mérséklődés döntően a gazdasági válság és az évközi adópolitikai intézkedések hatásait jelzi. A személyi jövedelemadó bevételek alakulását a gazdasági válság miatti kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok, és a jogszabályváltozásokból eredő bevételkiesés befolyásolták. Ezek következtében a 2009. évi nettó 1874,2 milliárd forint bevétel 124,6 milliárd forinttal alacsonyabb lett, mint az előző évben.
Az általános forgalmi adóból 2168,5 milliárd forint nettó bevétel származott, amely 2,6 százalékkal, 54,4 milliárd forinttal haladja meg a 2008. évi bevételt. Az eredmény annak tulajdonítható, hogy a befizetések kisebb mértékben estek vissza, mint a visszaigénylések, másrészt a kulcsváltozás hatása - aszimmetrikusan - először a fizetendő adó emelkedésében jelentkezik. A társasági adóból származó bevételekben tükröződik legélesebben a gazdasági válság hatása. A 2009. évi nettó 385,5 milliárd forint bevétel több mint 20 százalékkal, közel 102 milliárd forinttal maradt el az előző évitől. Az egyszerűsített vállalkozói adó bevétele - a bázissal azonos adókulcs mellett is - növekedett (166,5 milliárdról 169,7 milliárdra).
Az APEH számláin megjelenő társadalombiztosítási járulékból az előző évhez viszonyítva 198,7 milliárd forinttal kevesebb, összesen 2993 milliárd bevétel képződött. E bevételek visszaesésében a reálgazdasági folyamatok mellett a 2009. július 1-jétől hatályos kedvezményes járulékkulcs bevezetése is közrejátszott. Annak ellenére, hogy az előző évhez képest közel 25 százalékkal több (összesen mintegy 1,2 millió darab) illeték fizetési meghagyás került kibocsátásra, a befolyt illetékbevételek mérséklődtek.
2009. év végére 23 ezerrel nőtt a nyilvántartott működő adóalanyok száma. A növekedés teljes egészében a kft-ék, Rt-ék és az adószámos magánszemélyek körében következett be, a Bt-k és egyéni vállalkozók száma csökkent.
A hivatal internetes honlapján 2009 februárjától elérhető köztartozásmentes adózói adatbázisban az év végén már több mint 23 ezer vállalkozás szerepelt. Mindazok, akik ezen az ún. „pozitív adóslistán” szerepelnek, mentesülnek a különböző ügyleteikhez szükséges adóigazolások beszerzésének kötelezettsége alól. Részben ennek eredményeként az év során 38 ezerrel kevesebb (összesen 550 millió db) adó-, jövedelem- és illetékességigazolást kellett kiadni az igazgatóságokon.
A köztartozások rendezése érdekében a hivatal összesen 17,5 milliárd forint visszaigénylést tartott vissza, amely az előző évben visszatartott összeget közel 26 százalékkal haladja meg. Az adóhivatal szolgáltató jellegének erősítése jegyében az év közepétől lehetővé vált az ügyintézés már telefonon (ÜCC-rendszeren keresztül) is. December végéig több mint hétezren regisztráltatták magukat, akik titkosított ügyfélazonosító számot kaptak. Az ügyfelek augusztus végén kezdték igénybe venni ezt a szolgáltatást. Napi átlagban 212 ügyintéző a négy hónap alatt összesen több mint kétezer hívást fogadott.
A szerencsejáték-felügyeleti tevékenység keretében, az ajándéksorsolás szervezésekor, valamint a játékautomata-üzemeltetésnél 2009. október elsejétől már elektronikusan is intézhetők az engedélyeztetéssel kapcsolatos ügyek.
Az ügyfélszolgálatokon 19 ezer alkalommal éltek a bankkártyás befizetés lehetőségével, amely két és félszerese volt az előző évinek, a befizetett összeg pedig több mint háromszorosa (1,1 milliárd). 2009-ben az adóhivatal 19,9 millió darab bevallást és 8,3 millió darab kontrolladat-szolgáltatást vett nyilvántartásba. Ezen belül, a közel ötmillió szja bevallás háromnegyedét önbevallással nyújtották be és várakozáson felüli sikerrel járt az új, egyszerűsített szja bevallási lehetőség bevezetése (több mint 279 ezer magánszemély részére a hivatal készítette el személyi jövedelemadó bevallását). Az összes bevallás háromnegyedét, a kontrolladat-szolgáltatásoknak pedig a 99 százalékát elektronikusan nyújtották be. Az év során növekvő számban érkeztek az újonnan bevezetett, bevallást helyettesítő nyilatkozatok.
A hivatal változatlanul kiemelt figyelmet fordít a kötelezettségüket nem teljesítő adózók székhelyvizsgálatára. Ennek során az APEH mintegy 13 ezer adószám-felfüggesztésre vonatkozó határozatot hozott, és több mint tízezer adószámot törölt.
A középtávú stratégiában foglalt feladatok teljesítése során – többek között – elkészült és elérhető az adóhivatal internetes honlapján az ellenőrzési kézikönyv, továbbá működnek a meghatározott adózói csoportok, illetve ellenőrzési típusok vizsgálatára az igazgatóságokon szervezett ellenőrzési teamek. Év végére uniós támogatással elkészült a kockázatos adózók kiválasztását is segítő, döntéstámogató és adatbányászati rendszer (RADAR).
Az adóhatóság összesen 280,6 ezer ellenőrzést fejezett be, ami kis mértékben meghaladja az előző évit. A vagyonosodási vizsgálatokban feltárt adókülönbözet egy vizsgálatra jutó összege 15 százalékkal (9 millió Ft-ra) emelkedett. A megállapított nettó adókülönbözet meghaladta a 443 milliárd forintot, és közel 396 milliárd forint nettó megállapítás vált jogerőssé az év során.
A feketegazdaság fehérítése érdekében folytatódott - többek között - az áfacsalások elleni küzdelem, a jövedelem- (nyereség-) minimum alatt vallók ellenőrzése. A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár kérdéskörre (is) visszavezethetően 2009-ben 1184 adóellenőrzés fejeződött be, melyeknek 78 százaléka zárult, összesen 9,8 milliárd forint nettó társasági adókülönbözet megállapítással. Az igazgatóságok az év során jogelőd nélkül újonnan alakult 43 ezer vállalkozás 25 százalékánál végezték el a törvény által előírt preventív vizsgálatot, melyek 12 százaléka megállapítással zárult.
A hátralékállomány 2009-ben tovább nőtt, de ez döntően a nem működő adózói körben következett be, mivel jelentősen megemelkedett a nem az APEH által kezdeményezett felszámolási eljárások száma. Az adóhivatal a korábbinál is nagyobb körültekintéssel kezdeményezett fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárást.
A működő vállalkozások adótartozása kisebb arányban, mindössze 4 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a gazdasági válság következtében – annak ellenére, hogy 24 százalékkal több (603 ezer) végrehajtási eljárást indított a hivatal – kis mértékben csökkent a behajtásból származó bevétel, ami az év végére 285 milliárd forintot ért el.
Az igazgatóságok 6069 elektronikus árverést hirdettek meg az év során, 4109 esetben ingóságokat, 1451 alkalommal pedig ingatlanokat kínáltak megvételre. Az ingóságoknál minden második, az ingatlanoknál csak minden hatodik árverés sikeres. A nyertes licitálók által ajánlott összes vételár 1,2 milliárd forint, ami a vagyontárgyak becsértékének 71 százaléka. (A korábbi, hagyományos árveréseknél ez az arány mindössze 30 százalék körüli volt.)
Az adózók az elmúlt évben 281ezer db fizetési kedvezményi kérelmet nyújtottak be összesen 337 milliárd forint tartozásra. A kérelmek száma az előző évinél mindössze 1,7 százalékkal több, összegét tekintve azonban már közel 20 százalékos volt a növekedés. A hivatal méltányossági döntéseinél különös tekintettel volt a gazdasági válság következményeire is.
A büntető feljelentések száma 7,5 százalékkal, a feljelentésekben szereplő bűncselekmények száma, közel 10 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a feltárt elkövetési érték 43 százalékkal kisebb, mint előző évben volt. Az elkövetési összegen belül az adócsalással összefüggő bűncselekmények értéke a legmagasabb, összességében meghaladja a 38 milliárd forintot. A közérdekű bejelentések száma közel azonos az előző évivel, számuk megközelítette a 24 ezret.
Az 2009-es év során 23 százalékkal több (összesen közel 2,8 millió) elsőfokú határozatot/végzést adott ki az adóhivatal, mint az előző évben. Év végére a határozatok 85 százaléka jogerőre is emelkedett.
