Hogy az alacsony üzemanyagárak milyen sokat jelentenek nemzetgazdasági szinten, azzal számtalanszor foglalkoztunk már. A legfrissebb adatok szerint tavaly november és idén augusztus között 176,1 milliárddal költöttünk kevesebbet üzemanyagra éves bázison, mialatt a fogyasztásunk természetesen emelkedett.
Mindez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a régióban a mi fizetésünkből lehet a legkevesebb üzemanyagot venni. A visegrádi országok között nálunk a második legalacsonyabb a 95-ös benzin átlagára, míg a dízel a második legdrágább.
A fuel-prices-europe.info adatai szerint a benzin Legyelországban a legolcsóbb 1,015 euró, ezt követi Magyarország 1,089, Szlovákia 1,120 és Csehország 1,160 euróval.
A gázolaj ára Lengyelországban a legalacsonyabb, 0,944 euró, ezt követi Szlovákia 0,99 euróval, majd Magyarország 1,097 és Csehország 1,112-vel.
Az euróban számolt 2014-es nettó bérre (gyermek nélküli egy keresős háztartás) vetítve azonban mi csak havi 489 liter benzint és 485 liter gázolajat vehetnénk, míg a régióban ez a szám 593 és 625, illetve 652 és 672 között mozog.
Mivel az üzemanyagok árát alapvetően az olaj világpiaci ára, az adók, a finomítói marzsok és árrések határozzák meg, nagy eltérés nem lehet az egyes országok között. Pláne úgy, hogy a túl nagy differencia óriási üzemanyag-turizmust eredményezne a határhoz közel.
A számítást a gazdag nyugat-európai országokkal elvégezve természetesen más nagyságrendet kapunk. Németországban, ahol a benzinért aránylag magas árat, 1,369 eurót kell fizetni, 1691 litert vehet egy átlag dolgozó havonta, de Ausztriában ez a szám 2211. Angliában a dízel nagyon drága, 1,469 euró, de így is 1898 literre futja, míg Ausztriában 2372-re.
Ezek az eltérésen nyilván nem az üzemanyagárak, hanem az átlagbérek miatt mutatkoznak, amelyek akkor is fennállnak majd, ha az olaj ára tovább csökken vagy ha drágul. Magyarországon nyilván a bérek színvonalának kell emelkednie, hogy ebben a statisztikában javulni tudjunk.
Szász Péter
mfor.hu
