A jegybanki jelentés szerint a pénzforgalmi szolgáltatások költsége átlagosan 60 százalékkal nőtt tavaly a lakosságnál. Sőt, a tranzakciók többségénél az indokoltnál is nagyobb mértékben emelkedett a költség. A kártyás fizetések esetében viszont az éves kártyadíjban jelenítették meg a bankok az emelés összegét. A tranzakciós illeték bevezetését követően a készpénzfelvételek költségei egyes esetekben több, mint háromszorosára emelkedtek 2013-ban, az ingyenes készpénzfelvétel szabályozása azonban ellensúlyozza a díjemelések hatásait, és 2014 első negyedévében jelentősen visszaszorította ezeknek a tranzakcióknak a költségeit.
Igaz ugyan, hogy a tranzakciós illeték kapcsán tavaly többször több helyről lehetett hallani a félelmeket, miszerint az elektronikus fizetések helyett a készpénzes felé terelné a lakosságot, ez a félelmek a most közzétett adatok alapján nem igazolódtak be.
(Forrás: MNB)
A jegybank szerint a megváltozott költségszerkezethez való gyors és intenzív alkalmazkodás a fizetési szokásokban az előzetes várakozásokkal szemben elmaradt. Az elektronikus fizetési módok használatának lassú emelkedése tovább folytatódott 2013-ban, a kártyás vásárlások száma 15,4 százalékkal emelkedett, míg a készpénzfelvételek száma 5 százalékkal lett alacsonyabb. Annak ellenére azonban, hogy a felnőtt lakosság jelentős része rendelkezik bankszámlával és a számlára utalt rendszeres jövedelem aránya is magas, a hazai pénzforgalom hatékonyságát jellemző főbb mutatók alapján továbbra is jelentős tere van még a fejlődésnek.
A kiskereskedelmi vásárlásoknak mindössze a 13 százalékát, a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak pedig a 24 százalékát fizették elektronikus úton az elmúlt évben, míg az Uniós átlag mindkét esetben a hazai érték háromszorosa. A fizetésikártya-elfogadó hálózat további bővítésének valamint a mobileszközök újszerű felhasználási lehetőségeinek köszönhetően a jövőben szélesebb körben válhat lehetővé az elektronikus fizetés.
Nem okozna nagy gondot egy nagybank kivonulása
Az MNB-kötvény jegybanki betétté alakítása miatt a bankoknak 2014. augusztus 1-ig gondoskodniuk kell arról, hogy továbbra is elegendő likviditással rendelkezzenek a fizetési rendszerben forgalmuk lebonyolításához. A résztvevőknek az MNB számításai szerint mintegy 500 milliárd forint értékben kell MNB kötvény helyett azt helyettesítő fedezetet biztosítani ahhoz, hogy a fizetési műveleteik továbbra is teljesíthetőek legyenek.Mindez összhangban van az MNB április végén bejelentett, a nemzetgazdaság külső bruttó adósságának csökkentésére, illetve az adósságszerkezet átalakítására irányuló lépéseivel. Ennek az 500 milliárd forintnyi állománynak egy jelentős része várhatóan állampapírokba kerülhet át, hiszen korábban az MNB úgy vélte, hogy a belföldi szereplők közül a lakosság elmúlt években meredeken emelkedő részvétele mellett a hazai bankok részéről látszik még érdemi mozgástér az aktívabb állampapír-vásárlás terén.
A bankrendszer piaci szerkezetének megváltozása számos módon befolyásolhatja a fizetési rendszerek működését és a pénzforgalmi szolgáltatások piacát. A lehetséges forgatókönyvek alapján azonban egy nagyobb méretű bank kivonulásától sem várható jelentős kockázatnövekedés a fizetési rendszerekben.
mfor.hu
