Morgan Kelly, a dublini University College egyetem gazdaságtan-professzora a The Irish Times című vezető ír napilap által közölt hosszas elemzésében azt írta: az ír kormány 15 milliárd eurós kiadáscsökkentési tervek felett "agonizál", ám ez is eltörpül a bankrendszer veszteségeinek 70 milliárd eurós várható számlája mellett. "Mi értelme átrendezni a fedélzeti nyugágyakat, amikor a bankveszteségek jéghegye úgyis elsüllyeszt bennünket?" - kérdezi írásában a professzor, alig burkoltan a Titanic katasztrófájához mérve Írország általa valószínűsített sorsát.
Kelly szerint az ír kötvényadósság hozamait egyébként sem az államháztartási deficit, hanem a bankmentés költségei hajtják rekordmagasságokba. A neves közgazdasági szakértő hozzáteszi: az ír állam gyakorlatilag fizetésképtelen, mivel kötelezettségei messze magasabbak annál, amit reálisan bármiféle módon vissza lehetne fizetni.
Az írás szerint "Írország temetése két okból késik". Az egyik az, hogy a kormány - előre megsejtve, hogy "kitessékelik a kötvénypiacról" - néhány hónapja jelentős készpénztartalékot képzett, így "újévig még működőképes maradhat, mielőtt kifut a pénzből ... Írország, jóllehet fizetésképtelen, ez idő szerint azonban még likvid". A másik ok az, hogy - elkerülendő egy újabb "görög stílusú felfordulást" - az euróövezeti jegybank (EKB) "szép csendben" közbelépett, vészfinanszírozást nyújtva az ír bankoknak, hogy talpon tartsa őket, "amíg el nem dönti, hogy a továbbiakban mit tegyen".
Kelly szerint azonban Írország jövőre kifogy a pénzből, és egyezségre kell majd jutni egy hivatalos mentőprogram feltételeiről. Ha ehhez sikerül megfelelően alacsony kamatszintben megállapodni, a gazdasági növekedés és az infláció együtt végül felemésztheti az adósságot, ám már 2 százalék feletti kamat "elsüllyesztené" az ír gazdaságot. Ez azt jelenti, hogy ha Írország - Görögországhoz hasonlóan - 5 százalékos kamattal veheti igénybe a segélyhiteleket, akkor adóssága gyorsabban növekedne, mint amilyen ütemben eleget tudna tenni adósságszolgálatának, és ez óhatatlanul államcsődöt eredményezne - áll az elemzésben.
Kelly mindazonáltal nem zárja ki, hogy az EKB ragaszkodna egy ilyen "büntetőkamathoz", mivel Írország "túl kicsi ahhoz, hogy bármit is számítson ... és az EKB igazából Spanyolország és Olaszország miatt aggódik". Ha Írországgal példát statuálnak, azzal könnyedén demonstrálni lehetne, hogy az ilyen mentőövekhez nem lehet csak úgy hozzájutni, és így a többi országra "jól rá lehet ijeszteni, hogy tartsák kordában deficitjeiket" - írta a dublini egyetem professzora. Kelly írásának hatására kedden ismét meredeken - jóllehet időlegesen - megugrott az ír államadósság-törlesztési kockázat biztosítási díjszabása a londoni kereskedésben.
A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég napi kimutatása szerint az ír szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 600 bázispont felett is járt, bár a keddi zárásra jelentős korrekcióval 570 bázispont alá süllyedt vissza. A kedden kialakult napi csúcspont azt jelenti, hogy az ír állam törlesztésképtelenné válásának kockázata ellen biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 600 ezer eurónál valamivel magasabb éves díjat is kértek a nap folyamán a befektetőktől minden 10 millió euró ír államadósság után az irányadó ötéves futamidőre. Ez több mint a kétszerese a magyar CDS-díjszabásnak, amely kedden 290 bázispont - 10 millió euró adósságra 290 ezer euró - körül mozgott Londonban.
MTI
