Szembetűnő, hogy mennyire másként látják a munkaerőpiaci folyamatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumban, mint mondjuk tavaly decemberben vagy áprilisban. A legutóbbi három hosszútávú prognózist vizsgálva jól kirajzolódik a minta, miszerint egyre kisebb mértékű javulással számoltak a tárcánál. A frissen kiadott konvergenciaprogram szerint azonban valami megváltozott, hiszen látványosan szakítottak az eddigi trenddel. Most a kivetítési horizonton a korábbiaknál - olykor jóval - nagyobb mértékű javulást várnak a foglalkoztatottság és a munkanélküliségi ráta esetében is.
Nézzük is először a foglalkoztatás 2017-es bővülésének mértékét:
- 2016 áprilisában 1,7 százalékot jeleztek előre,
- 2016 decemberében 1,4 százalékot,
- 2017 áprilisában pedig már 2,5 százalékot.
2018-ra
- 2016 áprilisában 1 százalékos,
- 2016 decemberében 1,5,
- 2017 áprilisában pedig 1,8 százalékot prognosztizáltak.
Az alábbi grafikonon is jól kivehető, hogy a kivetítési horizonton minden idők legoptimistább előrejelzését tette közzé az NGM.
Jól látható, hogy mindkét év vonatkozásában egyetlen év leforgása alatt 0,8 százalékponttal vitték feljebb az előrejelzés, 2019-re ennél kisebb mértékű, 0,4 százalékpontos felfelé módosítást eszközöltek. Pedig az elmúlt egy év folyamatai egyre súlyosabb piaci problémákat hoztak elő, melyek a jegybank szerint is gátját szabhatják a további látványos javulásnak. Konkrétan az egyre több ágazatot érintő munkaerőhiány, valamint a kereslet és a kínálat minőségbeli és földrajzi eltérése okozhat gondokat.
A foglalkoztatottság gyorsabb ütemű bővülésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is a korábban vártnál alacsonyabb szinteken realizálódhat. Az idei évre 4 százalékig mérséklődhet a munkanélküliség a tavaly 5,1 százalékról, miközben egy évvel ezelőtt még 5,2 százalékot várt az NGM. A 2018-ra szóló előrejelzést pedig 5,1 százalékról 3,6-ra csökkentette.
Hirtelen találtak több mint 200 ezer dolgozót
A foglalkoztatás bővüléséből (a tavalyi tényadat segítségével) és a munkanélküliségi rátából konkrét számokat kalkulálhatunk. Vagyis a nemzetgazdasági tárcánál a kivetítési horizont végére 2021-re úgy számolnak, hogy 298 ezerrel lesz több foglalkoztatott (ez 4,65 milliót jelent), amivel párhuzamosan a munkanélküliek száma mindössze 71 ezerrel 163,6 ezerre fog mérséklődni.
Ha azt a némileg irreális helyzetet nézzük, hogy ez a 71 ezer ember munkavállalás miatt kerül ki a munkanélküliek táborából - és nem például demográfiai vagy egészségügyi okok miatt -, akkor
227,8 ezer a piacon eddig nem jelenlevő, vagy jelenleg inaktív dolgozót "találtak" Vargáék.
Vargáék tudják, hol van a tartalék
A konvergenciaprogramban külön fejezetet szentelt az NGM a munkaeőrpiaci tartalékoknak. Ebben a potenciálisan aktivizálható csoportok beazonosítása érdekében az EU legmagasabb aktivitású és hazánkhoz hasonló népességszámú Svédország aktivitási rátáit vették mérvadónak. Ez alapján a 25 és 44 év közötti férfiak aktivitási rátája éri el a hasonló korú svédekét, a nők esetében ez egyetlen korosztálynál sem mondható el.
"A svéd munkaerőpiaci mutatók összevetéséből megállapítható tehát, hogy a fiatalok, az idősebbek és a nők esetében van jelentősebb tartalék. Ennek nagyságát érzékelteti, hogy a svéd aktivitási ráták elérése további több százezer fő belépését eredményezhetné a munkaerőpiacra" - olvasható a dokumentumban.
Mellettük a kormány a külföldi munkavállalók hazatérésében is bízik, a külföldön dolgozók számát különböző kutatások 300-500 ezerre teszik az NGM szerint. Elvándorlásukban pedig a magasabb bér, illetve a hazai kedvezőtlen foglalkoztatási kilátások játszottak szerepet, ám mindkét területen jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Ezt bizonyítja az is, hogy "az elmúlt fél évben már nem kifelé, hanem visszafelé áramlik a munkaerő. Amennyiben ez a folyamat tartóssá válna, akkor ebből a szegmensből is növekedhetne a foglalkoztathatók köre" - véli az NGM.
Székely Sarolta
mfor.hu
