Az egyre aggasztóbb hírek ellenére a krízisnek a hazai pénzpiacra az amerikaihoz mérhető közvetlen hatása szinte biztosan nem lesz. A magyar bankrendszer stabil, ráadásul a bankok hitelezési politikája jóval konzervatívabb, mint az Egyesült Államokban, a bizonytalan hitelek aránya is alacsonyabb, ráadásul a hazai ingatlanpiacon nem látható olyan buborék, mint ami az USA-ban a válságot beindította.
A történteknek akár pozitív hozadéka is lehet, hiszen Magyarországon az utóbbi időben egyre inkább lazultak a hitelezési feltételek, a sokk után nyilván konzervatívabbá váló mentalitás hosszabb távon növelheti a hazai bankrendszer stabilitását.
Azonban a pozitívumok ellenére rövid- és középtávon is kockázatokkal kell számolni a magyarországi bankpiacon, derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből.
Drágulhatnak a hitelek
A bankrendszerből elillant bizalom miatt az egyes pénzintézetek szigorodó feltételekkel hiteleznek egymásnak. Ezt a megnövekedett költséget a bankok továbbhárítják majd az ügyfelekre, melynek következtében megdrágulnak a lakossági és vállalati hitelek. Előbbi a lakosságban is tudatosítja és kézzelfoghatóvá teszi a válság hatásait, utóbbi pedig közvetlenül is negatív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.
A hitelpiac is egyre inkább globalizált, így elképzelhető, hogy a magyar vállalatoknak nem csupán az árupiacon, hanem már a hitelek megszerzéséért is versenyezniük kell régiós riválisaikkal, amit nehezíthet a magyar gazdaság relatív gyengesége a szomszédaihoz képest. A szűkülő hitelkínálat következtében tehát a környező országok kedvezőbb növekedési kilátásokkal kecsegtető vállalatai előnyt élvezhetnek a hitelfelvételnél.
További problémát jelenthet hogy a magyar bankok túlnyomó többsége külföldi pénzintézetek leányvállalata: azaz hiába stabil a magyar bank- és pénzpiaci rendszer, ha a más piacon is érintett anyaintézmény csődbe megy. A kockázatokat ugyanakkor némileg csökkenti, hogy a magyar pénzintézetek többsége jogilag teljesen független, gazdaságilag részben önálló intézmény. Ilyen helyzetben felgyorsulhat a magyar pénzpiacon a koncentráció, a stabil hátterű bankok ugyanis felvásárolhatják a bajba került anyabanktól a hazai leányvállalatot.
A pánik csak ront a helyzeten
A hazai gazdaság erősen függ a nemzetközi vállalatoktól – az úgynevezett „transznacionáltsági mutató” szerint a fejlett államok közül az ötödik a függőségi rangsorban –, így egy nemzetközi bankcsőd áttételesen itthon is komoly gondokat okozhat, ráadásul a működőtőke-beáramlás esetleges visszaesése is érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot, és azon belül a bankrendszert.
A legkomolyabb (ugyanakkor alacsony valószínűségű) kockázati tényező, hogy a egyes - hazai leányvállalattal is rendelkező - nemzetközi bankok veszteségeiről szóló hírek lakossági pánikreakciót idéznek elő. Ez Magyarországon nem lenne előzmény nélküli: 1997-ben a Postabank csődjéhez vezetett a befektetői roham, melyet a bank csődközeli állapotáról szóló híresztelések indukáltak.
